Hitelezők figyelmébe – változtak a csőd- és felszámolás eljárás szabályai

A felszámolás törvényi szabályai évente több alkalommal is változnak, ezek nyomon követése ezért nem egyszerű. Egy fontos 2021. júliusi módosításra, hívnánk fel a figyelmet, mert ha a felszámolás alá került adós hitelezői nem követik a módosított szabályozást, akkor súlyosan sérülhetnek az érdekeik.

A törvény szerint az adós hitelezőinek (kevés kivétellel) be kell jelenteniük követeléseiket a felszámoló részére a felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 40 napon belül.

A felszámoló nyilvántartásba veszi a határidőben bejelentett követeléseket, illetve külön nyilvántartásba veszi a 40 napon túl, de a jogvesztő 180 napos határidőn belül bejelentett követeléseket is. Ez utóbbiak kielégítésére csak akkor kerülhet sor, ha a 40 napos határidőben bejelentett követelések kielégítését követően arra marad fedezet.

A követelések nyilvántartásba vételének feltétele már 25 éve egy bizonyos összegű nyilvántartásba vételi díj megfizetése a bíróság gazdasági hivatalának a számlájára és e befizetés igazolása a felszámoló részére. Jelenleg ez az összeg a követelés értékének 1%-a de legalább 5000,- Ft., legfeljebb 200.000,- Ft és ez nem változott 2021-ben sem.

Ami változott, az az, hogy 2021. július 1. óta a követelés nyilvántartásba vételének további feltételeként a hitelezőnek követelése 0,5%-át de legalább 5000,-Ft, legfeljebb 40.000,- Ft összegű költségátalányt is be kell fizetnie a felszámoló bankszámlájára a felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 40 napon belül és e befizetést is igazolnia kell a felszámoló részére.

A törvény szó szerinti értelmezése szerint amennyiben egy hitelező nem fizeti meg a költségátalányt az említett 40 napos határidőben, úgy követelése egyáltalán nem vehető nyilvántartásba! Ez akkor is így van, ha a követelése egyébként 40 napon túl bejelentett követelésként nyilvántartásba vehető lenne, de a költségátalány (érthető okokból) nem került 40 napon belül befizetésre. Ez gyakorlatilag megszünteti a 40 napon túl bejelentett követelések nyilvántartásba vételének lehetőségét.

Ahogyan a fenti összefoglalásból is kitűnik, a nyilvántartásba vételi díj megfizetésére – a költségátalánytól eltérően – a törvény nem határoz meg konkrét határidőt. A tapasztalatlan hitelezők ezért úgy gondolhatják, hogy a lényeg a követelés 40 napos határidőben történő bejelentése a felszámoló részére, hiszen ha azt követően a nyilvántartásba vételi díj is megfizetésre kerül, a felszámoló azután határidőben bejelentett követelésként nyilvántartásba kell hogy vegye az igényüket. Sajnos a Kúria nem így gondolja, ehelyett a legszigorúbb értelmezést tette magáévá és a bíróságok gyakorlatává!

A Kúria szerint valamely követelés 40 napon belül bejelentettként való nyilvántartásba vételéhez több feltételnek együttesen kell teljesülnie:

1. 1. 1.   a hitelező bejelentésének a 40 napos határidőben be kell érkeznie a felszámolóhoz

Nem elegendő tehát, ha a hitelező a bejelentését a határidő utolsó napján postára adja (amely más eljárásokban egyébként megfelelő lehet). Az sem elegendő, ha a hitelező még annál is korábban postára adja a levelét, ha utóbb a posta azt nem kézbesíti az említett 40 napon belül. (Zárójelben jegyzem meg, ezért a posta sem feltétlenül felelős, ha nem időgarantált az adott postai szolgáltatás.)

1. 1. 2.   a nyilvántartásba vételi díjnak is be kell érkeznie a bírósághoz, azaz jóváírásra kell kerülnie a gazdasági hivatal bankszámláján

Az azonnali fizetési szolgáltatás korszakában ez már igen gyorsan teljesíthető, a Kúria jogértelmezése azonban még akkor született, amikor az átutalásokat a bankok általános szabályként nem azonnal teljesítették. A Kúria szerint, még ha az igény bejelentése határidőben is történt, a nyilvántartásba vételi díj 40 napon túli beérkezése miatt a követelés csupán határidőn túl bejelentett hitelezői igényként vehető nyilvántartásba.

1. 1. 3.   a költségátalánynak is jóváírásra kell kerülnie a felszámoló bankszámláján

A Kúria jogértelmezése ugyan még a költségátalány bevezetése előtt született, de – tekintve, hogy a nyilvántartásba vételi díjjal kapcsolatban is a legszigorúbb értelmezést fogadta el, valamint a költségátalány befizetésére a törvény konkrét határidőt állapít meg – szinte biztosra vehető, hogy a Kúria a költségátalánnyal kapcsolatban is így foglalna állást.

1. 1. 4.   a törvény szerint a nyilvántartásba vételi díj és a költségátalány megfizetését is igazolni kell a felszámoló részére

Ezt célszerű már a bejelentésben megtenni.

A fenti összefoglaló terjedelmi okokból nem teljes, így nem tartalmazza az összes részletszabályt! Amennyiben Önöknek kiegyenlítetlen követelése (esetleg függő követelése) áll fenn egy adóssal szemben, amelynek felszámolását a bíróság elrendelte, a saját érdekükben a lehető leghamarabb tegyék meg a hitelezői igény bejelentését és fizessék be mind a nyilvántartásba vételi díjat, mind a költségátalányt. Irodánk szívesen segít az igénybejelentés megtételében.

Sajnos a gyakorlatban még a jelzálogjog által biztosított hitelezői pozíció sem jelenti azt, hogy a felszámolásban a biztosítékkal terhelt eszköz a valós piaci értékéhez közel kerül értékesítésre a felszámoló által és ezért a hitelező viszonylagosan jó megtérülésre számíthat. Tapasztalatunk szerint az esélyek jelentősen javíthatók, ha a hitelező érdekeit a felszámolóval szemben tapasztalt jogász képviseli, és az értékesítés előkészítésébe megfelelő tanácsadót is bevonnak.

Az időzítés itt is kritikus fontosságú, kérjük keressenek minket időben.

dr. Mangoff Péter