Hogyan adózzunk otthon készített kézműves termékek internetes értékesítése esetén?

Amióta megszállt minket a COVID, egyre többen vágnak bele otthoni kézműveskedésbe és az így készült termékeket különböző internetes oldalakon keresztül, vagy ismeretségi körben, esetleg kisebb kézműves piacokon értékesítik. Ha valaki sikereket ér el ezen a területen, előbb-utóbb felmerül a kérdés, hogy esetleg adózni is kell az így szerzett jövedelem után?

Amikor valaki ezen kezd gondolkodni, egyből belefut számtalan nehezen megválaszolható kérdésbe: kell-e valamilyen engedély, vagy regisztráció, vagy vállalkozást alapítani, kell-e adószámot kérni, áfát fizetni, esetleg számlát adni minden értékesítéshez? Milyen jövedelem keletkezik? SZJA-t, TB-t is kell fizetni? Mások lehet, hogy KATA-znak, az is lehet opció?

Ez annyira összetett, hogy igazából ahány eset annyiféle megoldás. Mi megpróbálunk mégis támpontot adni és a lehetséges megoldásokat érthetően (azaz nem jogászkodó bikfa nyelven) körüljárni jelen blogbejegyzésünkben.

Kell egyáltalán valamit csinálni, vagy jól van úgy, ahogy van?

Az első kérdésre elsősorban az adja meg a választ, hogy a kézműves tevékenységünk üzletszerű-e vagy sem? Ha üzletszerű, azaz tartósan vagy rendszeres jelleggel végezzük, aminek célja, hogy jövedelemre tegyünk szert, akkor bizony lesz teendőnk, hiszen ilyen tevékenységet (komolyabb cégalapítás nélkül) csak egyéni vállalkozóként lehet végezni.

Az üzletszerűség vizsgálata során figyelembe kell venni az értékesített tétel mennyiségét, az értékesítés körülményét, valamint az életszerűséget. Ennek megfelelően, például a kizárólag szezonális terméket rövid időtartamban évente árusító személy is adóalannyá válhat, hiszen a tevékenysége jövedelemszerzésre irányul és rendszeresen történik (szezononként).

Ha adhoc (egyszer poénból) készítettél valamit, amit eladnál, akkor nem kell semmilyen regisztráció, vállalkozás hozzá, de adófizetési kötelezettség azért még felmerülhet.

Legfontosabb eldöntendő kérdések a vállalkozás indítása előtt

Először vegyünk sorra néhány fontos kérdést, melyeket mindenképpen szükséges megválaszolnunk:

Van-e hozzáadott érték?

Fontos annak eldöntése, hogy az eladásra szánt termékkel kapcsolatosan keletkezik-e hozzáadott érték? Hozzáadott értéken általában a termékkel kapcsolatos munkaráfordítást, átalakítást, vagy egy teljesen új termék előállítását értjük. Nem mindegy, hogy egy eladásra szánt fonalgombolyag milyen múlttal rendelkezik. Ha ezt korábban vásároltuk, hogy majd készítünk belőle valamit, de nem használtuk fel, és szeretnénk eladni, akkor a fonalhoz nem kapcsolódik hozzáadott érték. Ha viszont a fonalat mi csináltuk, esetleg színeztük, festettük, akkor már hozzáadott értékkel rendelkezik, így a saját munkánk is beépül a termék árába (valószínűleg többért akarod majd eladni, mint amennyiért vetted).

Az első esetben a háztartásban fellelhető ingó vagyontárgy értékesítéséről, míg utóbbi esetben önálló gazdasági, üzleti tevékenységről van szó. Addig, amíg olyan terméket adunk el, amelyhez nem tartozik hozzáadott érték, úgy az az Szja tv. rendelkezései szerint 600 ezer Ft bevételig, vagy 200 ezer Ft jövedelemig adómentes.

Amennyiben a saját magunk által készített, átalakított termékeket értékesítjük, úgy ez a tevékenység már önálló gazdasági tevékenység, így nem vonatkoznak rá az ingó értékesítés szabályai, tehát nem érvényes rá a fenti, 600 ezer forintos bevételig terjedő adómentesség.

A köztudatban még mindig él az a gondolat, hogy eddig a bevételig nem kell adót fizetni a saját készítésű termékek eladása után. Ez azonban nem igaz, hiszen nem a bevétel nagysága dönti ezt el, hanem az, hogy van-e hozzáadott érték vagy sem. Nem árt tehát óvatosnak lenni.

Kinek szeretnénk a terméket értékesíteni, és milyen gyakorisággal?

A következő szempont, amit vizsgálni kell, az a termékértékesítés célcsoportja, és hogy ehhez kapcsolódóan érvényesül-e az üzletszerűség?

Természetes személyek felé történő alkalomszerű értékesítés esetén az „adószámos magánszemély” jövedelemadózási mód is megfelelő lehet, ebben az esetben a jövedelmet, adót mi magunk állapítjuk meg, vonjuk le és fizetjük meg.

Ezzel szemben, ha az alkalomszerű bevétel kifizetőtől (azaz egy másik vállalkozástól) származik, érdemes nekünk is egyéni vállalkozást vagy gazdasági társaságot alapítani, hiszen adószámos magánszemélyként hiába bocsájtunk ki számlát az értékesítésről, a személyi jövedelemadó előleg levonására a vevőnk lesz kötelezett az aktuális jogszabály szerint, amit sok vállalkozás nem szeret a többlet adminisztrációs teher miatt.

További nehézség, hogy a kifizetőnek tisztában kell lennie azzal, hogy a kifizetést magánszemélynek vagy egyéni vállalkozónak teljesíti. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy vállalkozások számára történő értékesítés esetén óhatatlanul is felmerülhet az üzletszerűség gyanúja, főleg, ha nem egyszeri esetről van szó.

Amennyiben bárkinek (magánszemélynek vagy cégnek) rendszeresen történik értékesítés, úgy mindenképpen létre kell hozni legalább egy egyéni vállalkozást.

Ha vállalkozást hozok létre, mi legyen a tevékenységi kör?

Szintén nagyon fontos a megfelelő tevékenységi kör kiválasztása, amihez támpontot nyújt a TEÁOR jegyzék. Figyeljünk azonban arra is, hogy mely tevékenységek engedélykötelesek. A választott tevékenységi kört a NAV részére be kell jelenteni.

Milyen adózási formát válasszunk a vállalkozás alapításakor?

A vállalkozás megalapításával egyidőben számos (nehéz) döntést kell még meghozni, ami lényegesen befolyásolhatja a későbbi adófizetési kötelezettséget, sőt még azt is, hogy mennyire kedvező áron tudod majd a termékeket „piacra vinni”.

Személyi jövedelemadó szabályai szerinti adózás (egyéni vállalkozó esetén)

Amennyiben tartós vagy rendszeres és üzletszerű gazdasági tevékenységként fogjuk végezni a webáruházban termékeink értékesítését, mindenképp érdemes megfontolni, hogy egyéni vállalkozást indítsunk. Egyéni vállalkozóként, ha az szja törvény szerinti adózással akarjuk jövedelmünket meghatározni, az elinduláskor választhatjuk az egyéni vállalkozók tételes költségelszámolás szerinti adózását, vagy az átalányadózást.

Tételes költségelszámolás esetén nagyobb lesz az adminisztráció, de adott esetben több költséget is el lehet számolni, mint az átalányadózás keretében. Ezért ezt akkor javasoljuk, ha magas a bevételed számlákkal igazolható költséghányada. Ha alacsony, akkor szinte biztos, hogy jobban megéri átalányadózást választani.

És mi van a TB-vel? Abban az esetben, ha más munkahelyen vagy jogcímen nem vagyunk biztosítottak, akkor az szja törvény szerint adózó egyéni vállalkozóként a minimálbér (garantált bérminimum) szerinti járulékok megfizetésével is kell számolnunk. Ez 2022-ben minimálbér esetén havi 66.250 Ft, míg garantált bérminimum esetén havi 86.125 Ft-ot jelent. Ezért cserébe nyugdíjalapod és szolgálati jogviszonyod lesz, ami majd a nyugdíj szempontjából lesz fontos, illetve egészségügyi ellátásra és valamekkora táppénzre is jogosult leszel.

Ha van heti 36 órát elérő jogviszonyod, úgy csak a tényleges jövedelmed (bevételből levonhatod a költségeket, vagy a költségátalányt) után kell TB-t fizetni, sőt átalányadó választása esetén a minimálbér feléig még azután sem, ami éves szinten (40%-os költséghányaddal számolva) 2.000.000 Ft-os bevételig teljes adó- és járulékmentességet biztosít.

KATA szabályai szerinti adózás (egyéni vállalkozó, Bt. esetén)

Egyéni vállalkozóként, vagy betéti társaságként választhatjuk a KATA szerinti adózást is. A havonta fizetendő tételes KATA összege attól függően, hogy főállásban végezzük vállalkozói tevékenységünket vagy nem, 50.000, illetve 25.000 Ft. Cserébe évente 12 millió Ft-os bevétellel számolhatunk (tört év esetén a bevételt arányosítani kell), azt ezt meghaladó részre 40%-os különadó fizetendő. Normál adózású, 12 millió forintos bevétel elérése esetén tehát az éves adó mértéke mindössze 5%!

KATA adózási formát annak érdemes választani, akinek amúgy van más, biztosítási jogviszonnyal járó jövedelme is és viszonylag sok (mondjuk havi több százezer forintos) bevétele keletkezik, minimális költséghányaddal, azaz a bevétele (költségek híján) nagyjából megegyezik a jövedelemmel. Ez tehát nem annyira a kézműves termékek, sokkal inkább a szolgáltatások világa.

A KATA hátránya továbbá, hogy ha nincs máshol biztosítási jogviszonyod, de tartósan KATA-s jövedelmed van, akkor kvázi lemondhatsz a nyugdíjadról (tudom, ez ma még nem érdekel) és betegség esetén nagyon minimális pénzbeli ellátásra számíthatsz csak.

Kézműves termékek értékesítése az Áfa szempontjából és számlázás

Meddig nem kell áfát fizetni?

Az áfa rendszerben van egy úgynevezett "alanyi adómentességi” értékhatár, ami 12 millió forint éves szinten, míg év közben kezdő vállalkozás esetén a naptári napokra kell az alanyi mentesség értékhatárát meghatározni. Amelyik számlával a 12 millió forintos árbevételt (vagy év közben kezdő vállalkozás esetén annak arányosított értékét) átlépi az (egyéni) vállalkozás, azt a számlát már 27%-os áfával növelt összeggel kell kiállítani. Áfa alanyi mentesség választása esetén az anyagbeszerzések ill. igénybe vett szolgáltatások után nem vonhatjuk le az áfát, ilyen esetben költségként számolhatjuk el azt. Ha kizárólag Magyarországon értékesítünk, és csak hazai szolgáltatásokat veszünk igénybe, akkor nem kell közösségi adószámot sem igényelni, és áfa bevallás benyújtására sem vagyunk kötelezettek (az értékhatár átlépéséig).

Mi a helyzet, ha EU-s ügyletek is előfordulnak?

Ha másik EU-s országba kívánunk értékesíteni, úgy továbbra is eljárhatunk alanyi adómentes minőségben, ezt a kiállított számlán is jelezni kell. Az ilyen tranzakciók miatt nem szükséges közösségi adószámot kiváltani, viszont ne felejtsük el, hogy az értékesítés ellenértéke az alanyi adómentesség 12 milliós értékhatárába beleszámít.

EU-ból történő termékbeszerzés esetén alanyi mentesként is érvényes az a szabály, hogy 10.000 EUR összegig nem kell közösségi adószámot kérni. A terméket az adott (származási) ország áfa kulcsa szerint felszámított áfával fogjuk megkapni, aminek az áfa tartalmát nem vonhatjuk le, csak költségként számolhatjuk el.

Amennyiben azonban szolgáltatást szeretnénk igénybe venni (pl. külföldi platformokon való értékesítés), akkor már nem kerülhetjük el a közösségi adószám igénylést, amit a szolgáltató részére is meg kell adni. A szolgáltató ugyan áfa mentes számlát fog részünkre kibocsájtani, de azután a 27%-os áfát nekünk kell bevallani és megfizetni. Alternatíva lehet ilyenkor, hogy nem vállalkozóként, hanem magánszemélyként vesszük igénybe az adott szolgáltatást (főleg, ha kisebb összegről van szó), így persze a kifizetett összeget sem számolhatjuk el költségként (átalányadózás esetén ez nem gond), cserébe megspóroljuk az áfaszámos, bevallásos macerát.

Ha nagyon megy a bolt

A vállalkozás indításakor, vagy a későbbiekben is választhatjuk az áfa általános szabályok szerinti megállapítását. Ilyenkor termékeinkre 27%-os áfát fogunk felszámolni az értékesítés során. A termékek előállításához szükséges anyag, illetve szolgáltatások áfáját pedig levonásba helyezhetjük a fizetendő áfánkkal szemben (ezért hívják hozzáadott érték adónak, hiszen csak a hozzáadott érték áfájával nő termék áfatartalma). EU-s termékbeszerzések és igénybe vett szolgáltatások tekintetében közösségi adószám kiváltása szükséges. Az ilyen számlák után az áfát a magyar szabályok szerint nekünk kell bevallani és megfizetni, azonban, ha az általános szabályok szerint „áfázunk”, akkor ezen ügyletek áfáját ezzel együtt levonásba is helyezhetjük.

És mi a helyzet a számlával?

Számlázás szempontjából fontos eldönteni, hogy kizárólag online fogunk értékesíteni vagy nem. Webáruházban történt vásárlások esetén nyugta adása nem elégséges, minden esetben számlát kell majd kibocsátanunk vásárlóink felé, melyet a csomaghoz mellékelve, vagy elektronikus úton tudunk megküldeni. Nyugta adására akkor van lehetőségünk, ha a terméket a vevő személyesen, készpénzben fizeti ki, és a nyugta is ezzel egyidejűleg átadásra kerül. Ha nincs áfa-szám (nem végzel üzletszerű tevékenységet), akkor számlát sem kell adni.

Összességében elmondható, hogy a kézműves termékek értékesítése esetén több lehetséges opció közül is választhatunk. Ehhez elsődlegesen jól meg kell határoznunk az eladni kívánt termékek mennyiségét, a várható bevétel nagyságát, illetve a vásárlói kört. Ez már jó támpontot nyújthat a megfelelő adózási mód kiválasztásához, azonban minden esetben javasolt egy személyre szabott kalkuláció, melynek során még pontosabban figyelembe vehetők a vállalkozás sajátosságai.

Ha a fentiek után (vagy éppen a fentiek kapcsán) kérdések merülnek fel, készséggel állunk rendelkezésre és örömmel segítünk a megfelelő adózási forma meghatározásában.