Szolgáltat és szeretne tisztább struktúrát a cégében? A KIVA-t Önnek találták ki.

Sok szolgáltató cég kényszerült bele a korábbi években mindenféle alvállalkozói struktúrák felépítésébe, nem nehéz kitalálni, elsősorban az alacsonyabb adózási terhek által biztosított előnyök miatt. Egy ilyen felállás ugyanakkor számos kényelmetlenséggel jár, a bújtatott foglalkoztatás kockázatáról már nem is beszélve. A KIVA rendszerére történő áttérés ezeknek a cégeknek jelenthet jó alternatívát.

A szolgáltatócégek legnagyobb kiadása rendszerint a személyzeti költségekben ölt testet. A bérekre rakódó közterhek mértéke azonban számos céget „kreatív” irányba térített el, hogy a bérként kifizetett nettó összeg után ne kelljen még egy ekkora összeget adó és tb-ként befizetni az államnak.

A megszerezhető adóelőny miatt sok cég vállalt többlet kockázatot és kényelmetlenséget. Ilyen kényelmetlenség többek között, hogy egy alvállalkozói szerződés sokkal lazább kötelmet eredményez mindkét félnek, mint egy munkaszerződés. Nehezebb kikötni a konkurencia-tilalmat, nehezebb megszervezni a munkát, elszámolni a szabadságokat, betegségeket, viszont sokkal könnyebb felmondani a szerződést, ami általában annak a félnek kedvezőtlen, akinek felmondanak.

Kockázat természetesen az is, ha az alvállalkozónak csak egy megbízója van és ez a megbízó biztosítja az eszközöket számára, legyen szó irodáról, számítástechnikáról, autóról, ilyenkor egyből felmerül a színlelt foglalkoztatás kérdése.

Másik oldalon a munkatársak egy alvállalkozói struktúrában nem, vagy csak lényegesen alacsonyabb tb ellátásokra jogosultak, ami egy hosszabb betegség esetén jelenthet kockázatot, nem beszélve az öregségi nyugdíj elmaradásáról.

A KIVA rendszerét épp azoknak a cégeknek találták ki, akik ezen a struktúrán szeretnének javítani és tisztítani szeretnék a szervezeti felállást, nem mellesleg szeretnék, ha munkavállalóik is megfelelő tb-ellátásban részesülnének. A KIVA megfizetésével ugyanis kiváltható számos adónem, így a munkáltatónak nem kell a munkabérek után szociális hozzájárulási adót, szakképzési hozzájárulást fizetni, továbbá a tulajdonosnak társasági adót sem kell fizetnie, sőt az eredmény utáni KIVA-t sem egészen addig, amíg a társaság az eredményt osztalék formájában ki nem fizeti.

Ebben az adózási rendszerben tehát lényegesen csökkenthetők a személyi kiadások utáni adóterhek, egészen akár olyan mértékig, amikor már érdemesebb a „kreatívabb” adózási struktúrákat felszámolni. A magam részéről amúgy sem támogattam soha ezen kreatív megoldásokat, amelyek meggyőződésem szerint hosszú távon rossz megoldást jelentenek mind a cégeknek, mind a magánszemélyeknek. A KIVA rendszere azonban már okafogyottá is teszik ezeket a megoldásokat, persze kérdés, hogy kinek mekkora az étvágya, pontosabban az adófizetési hajlandósága?

Egy számítást mindenesetre megér a dolog, ha ebben segíthetünk Önnek, keressen minket bizalommal!