Már láthatóak a 2022-es társasági adóbevalláshoz kapcsolódó transzferár adatlapok

Korábbi bejegyzésünkben összegyűjtöttük, hogy miképpen változott 2022-ben a transzferárazásra vonatkozó jogszabályi környezet. Az egyik legfontosabb változás, hogy már nem elégséges, hogy transzferár dokumentációval rendelkezzünk, hanem immár a társasági adóbevallás részeként, a dokumentációban szereplő legfontosabb megállapításokról egy összefoglaló adatszolgáltatást is be kell küldeni az adóhatóságnak. Az adatszolgáltatás vonatkozik minden a 2022. december 31-et követően esedékes társasági adó bevallásra, így az eltérő üzleti évvel rendelkezőknek már a 2021-es bevallásoknál is számolni kell ezzel a kötelezettséggel, a normál üzleti éves vállalkozásoknak pedig a 2022-es évről szóló bevallásukban kell már adatot szolgáltatniuk.

Az alábbiakban gyakorlati szempontból nézzük meg, hogy február 2-án megjelent 2229-es nyomtatványkép alapján mely adatokat is kell tartalmaznia az adatszolgáltatásnak.

Amennyiben felmerül az adatszolgáltatási kötelezettség, ezt a nyilatkozatok között, az 57. sorban kell jelezni, mely után lehetőség nyílik a tényleges adatszolgáltatásra „ATP” és „ATP-KV” elnevezésű lapokon.

Az „ATP” lapot annyi példányban kell kitölteni, ahány ügylet tekintetében adatszolgáltatási kötelezettség merül fel, tehát több ügylet esetében megfelelő számú „ATP” lapot kell létrehozni.

01.sor: Mivel lehetséges, hogy valamilyen jogszabály adta mentesülés miatt az adott ügyletről nem készül transzferár dokumentáció, de adatszolgáltatási kötelezettség terheli (pl. ingyenes pénzeszköz átadás), ekkor ezt a mentesülési jogcímet az 1-es sor c) rovatban kell jelezni. A d) rovatban a jogszabály adta taxatív lehetőségekből kell kiválasztani az adott ügyletre leginkább jellemző megnevezést (pl. szerződéses gyártás végzése, hitelfelvétel, licencbe adás, stb).

03.sor: Társasági adó bevallásban szereplő 6 módszer adta lehetőség közül kell kiválasztani azt, amely módszer alapján a piaci ár meghatározása történt.

A 01-es sorban jelölt ügylet jellemzőjétől és az adott ármeghatározási módszertől függően kell számot adni magáról az ügylethez kapcsolódó szokásos piaci ártartományról.

04.sor: Ha a piaci ár a viszonteladási árak, a költség és jövedelem módszer vagy az ügyleti nettó nyereség módszer segítségével került dokumentálásra, akkor a jogszabály adta 7 mutató közül (pl. árbevétel arányos üzemi eredmény) kell kiválasztani azt a jövedelmezőségi mutatót, amellyel a szokásos piaci ár meghatározása történt.

05-07. sorok: E sorokban kell megadni, hogy mekkora a piaci értéktartomány a mutató vonatkozásában, illetve mekkora volt az ügylet kapcsán a tesztelt fél által elért jövedelmezőségi mutató. Ezen felül a tesztelt fél által használt számviteli sztenderdet (Pl. IFRS) is itt kell meghatározni.

08-11. sorok: Szolgáltatásoknál, az összehasonlító árak módszerének alkalmazása esetén ezeknél a soroknál kell megadni:

• a százalékos díjat,
• azt, hogy milyen vetítési alapra határozták meg a díjat,
• a szokásos piaci ártartományt
• illetve az alkalmazott számviteli sztenderdet

A 12-14. sorok kölcsönügyletekre vonatkozó adatokat tartalmaznak, ahol jelölni kell

• az alkalmazott kamatlábat (pl. Bubor, Libor, stb. vagy fix kamatláb)
• a szokásos piaci mértékű kamatfelárat, vagy fix kamatnál a tényleges kamatlábat

15-17. sorok: Az eddigiekben említett csoportosítás szerint nem beazonosítható jellegű ügyleteket, vagy egyéb módszerrel alátámasztásra kerülő ügyletek esetén ezekben a sorokban kell részletezni

• a szokásos piaci ártartományhoz felhasznált mértékegységet (pl. óradíj),
• a szokásos ártartományt,
• és az alkalmazott árat.

A fenti esetekben a tesztelt fél elért eredménye, alkalmazott ára (06. és 17. sor) alatt már az esetlegesen alkalmazott társasági adóalap módosítás után értendő.

Mivel a fenti rovatokba negatív számot nem lehet felvinni, az adóhatóság az eddigi jelek szerint konzekvensen tartja magát ahhoz az állásponthoz, mely szerint a szokásos piaci ártartomány nem lehet negatív érték.

Az ATP KV lap a korábban említett ATP lapokhoz kapcsolódik, melyen így jelölni kell, hogy melyik ügyletre vonatkozóan kerül kitöltésre. Az adott ügylet tekintetében meg kell adni:

• az ügyletben érintett kapcsolt vállalkozások nevét
• belföldi adószámát vagy külföldi adószámát
• az ügylet ténylegesen elszámolt nettó értékét, illetve
• az ügyletnél az adott kapcsolt félre jutó társasági adóalap módosítás előjeles összegét.

Habár a nyomtatvány a jövőben még változhat, a felépítéséből látszódik, hogy teljesítése egy megfelelő minőségben és mélységben elkészített transzferár dokumentáció nélkül nem lehetséges.

Az adatszolgáltatáshoz egyben a transzferár dokumentációt készítőknek is igazodniuk szükséges, hogy a kitöltendő adatok rendelkezésére álljanak.

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdés merül fel, vagy a transzferár dokumentáció elkészítésében, az adatlapok kitöltésében segítségre van szüksége, szívesen állunk rendelkezésre.