Whistleblowing: mi ez és miért hasznos egy ilyen rendszert kiépíteni….

Az elmúlt pár évben egyre többet találkozhatunk mind a céges világban, mind a politika terén egy fogalommal, amelynek már a helyes kiejtése sem egyszerű. Ez a whistleblowing. Egy EU irányelv szabályozza ezt a területet, amellyel kapcsolatban a hazai vállalkozások egy részének is teendői lesznek a közeljövőben. Lássuk, miről is van szó?

Mi is az a whistleblowing?

A „whistleblowing” magyarul nagyjából a közérdekű bejelentésnek felel meg, melyet az adott munkahelyen lehet megtenni, egy ott történt visszaélésről vagy visszaélés veszélyéről.

Manapság ez a korrupció és az egyéb visszásságok elleni fellépés egyik leghatékonyabb eszköze, mely eddig leginkább az állami intézményekhez és a multinacionális vállalatokhoz volt köthető.

Ezt a megközelítést és szabályozást hozza közelebb a mindennapokhoz egy EU irányelv.

Amellett, hogy a rendszer kiépítése a társaságoknak külön feladatot jelent, ez a rendszer számos előnnyel járhat a vállalkozások számára, hiszen pl. a foglalkozás körében elkövetett csalások komoly árbevétel kiesést is jelenthetnek, és a visszaélések felderítésében hatékony eszköz a bejelentési rendszer.

Mért aktuális most?

2019. őszén elfogadásra került a Whistleblowing irányelv (2019/1937/EU irányelv), amely minimumfeltételeket ír elő a részletes eljárásrend, a bejelentő védelme és a támogató intézkedések (pl. jogi tanácsadás) kapcsán bizonyos bejelentések vonatkozásában ilyenek pl. a pénzügyi szolgáltatások, a környezetvédelem, a fogyasztóvédelem, a magánélet és a személyes adatok védelme terén tett bejelentések.

A szabályozást a tagállamoknak 2021. december 17-ig kell átültetniük a saját jogrendjükbe és meghozniuk a részletszabályokat tartalmazó jogszabályokat.

Magyarországon egyelőre még nem tartunk ott, hogy ismert lenne, miként igazodik a magyar jogrendszer ehhez az irányelvhez, de már 8 éve létezik a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény, amely az irányelv leglényegesebb tárgyköreit (kivizsgálás, megtorlás elleni védelem, bejelentések nyilvántartása) - ha nem is az irányelv részletgazdagságával és konkrétságával, de – szabályozza, vagyis azért nem teljesen ismeretlen ez a terület a magyar jogban.

Mi a teendő(m)?

Elvileg 2021. december 17-ig valamennyi, 250 és e feletti számú munkavállalót foglalkoztató vállalkozásnál kötelező egy belső visszaélés-bejelentő rendszert kialakítani, függetlenül attól, hogy melyik iparágban tevékenykedik. (Az, hogy a fenti határidőig elkészülnek-e az irányelv „átültetésével” kapcsolatos magyar jogszabályok, jelenleg még kérdéses.)

250 főnél kevesebb, de 50 főnél több munkavállalót alkalmazó társaságoknak ezt a rendszert 2023. december 17-ig kell kialakítaniuk.

A gyakorlatban a társaságoknál ez a rendszer jelenthet egy intranetes felületet vagy egy telefonos „forródrótot”, ahol a cég munkavállalói és partnerei az általuk tapasztalt visszaéléseket és szabálytalanságokat egy olyan biztonságos és védett rendszeren keresztül tudják bejelenteni, amely biztosítja az eset kivizsgálását, illetve garantálja azt, hogy a bejelentőt semmiféle bántódás nem fogja érni a bejelentés miatt.

Az irányelv csak az azonosított bejelentők védelméről szól, de lehetőséget kell biztosítani a név nélküli (anonim) bejelentésekre is. (A bejelentők körében érthető módon ez kevésbé tűnhet „kockázatosnak”, így a tapasztalatok alapján gyakrabban fordulnak elő „retorzióbiztos” névtelen bejelentések).

Talán már a fentiek alapján is érezhető, hogy számos morális kérdést felvethet egy ilyen rendszer bevezetése, vagy egy ilyen közérdekű bejelentés megtétele. Ennek hátteréről ebben a blogbejegyzésben fejtettük ki véleményünket.

Végig kell tehát gondolnunk a rendszer, a biztonságos bejelentési csatornák megtervezését és kialakítását. Fel kell mérnünk a szükséges kapacitásokat, azt, hogy képesek vagyunk-e a rendszer napi szintű operatív működtetésére saját erőből, vagy külső szolgáltató segítségét kell igénybe vennünk.

Részletes belső szabályozást kell kidolgoznunk, amely kiterjed:

• a bejelentés visszaigazolására,
• a bejelentővel történő kapcsolattartás szabályaira,
• a bejelentés független kivizsgálására, a jogsértést orvosló intézkedésekre,
• a bejelentőnek történő visszajelzés szabályaira,
• a bejelentések nyilvántartására, dokumentálására,
• adatvédelmi tájékoztatásra, titoktartási szabályokra,
• a munkavállalók oktatására, tudatosságára, bizalmuk elnyerésére

Mivel egy ilyen rendszer működtetése nem képzelhető el személyes adatok kezelése nélkül, így erre is tekintettel kell lenni.

Ki rendelkezik ezen a téren tapasztalattal?

Az ABT Legal ügyvédjei és az ABT Treuhand Csoport compliance tanácsadói évek óta foglalkoznak visszaélés bejelentő rendszerek kiépítésével, amely már eddig is kötelező volt bizonyos területeken, illetve önkéntes alapon több cég is bevezette már korábban. Szívesen megosztjuk Önökkel az ezen a téren szerzett tapasztalatainkat, érdeklődés esetén kérjük vegyék fel velünk a kapcsolatot.

ABT Legal