Változnak a transzferárazási szabályok

A változtatások egyetlen kivétellel szigorításként értelmezhetőek, és érintik a társasági adóbevallásokat is. Könnyítésnek tekinthető, hogy az eddigi 50 millió forintos értékhatár 100 millió forintra nő. Tehát éves szinten - piaci áron számítva - 100 millió forintot el nem érő ügyleteknél nincs szükség transzferár dokumentáció készítésére (ami nem jelenti azt, hogy kapcsolt vállalkozások figyelmen kívül hagyhatják a „piaci ár” alkalmazásának elvét egymás közötti ügyleteknél). A változtatás már a 2022-ben kezdődő adóévre vonatkozóan is alkalmazandó.

Ügyletek összevonásának tilalma

Az utóbbi időben egyes adóvizsgálatoknál már megfigyelhető volt, hogy az adóhatóság nem feltétlenül preferálja ügyletek összevontan történő bemutatását, melyet immár jogszabályi szinten is rögzítenek. Az ügyletek összevonására a továbbiakban is lehetőség nyílik, - amennyiben ez az összehasonlíthatóságot nem veszélyezteti és a termékek, szolgáltatások, feltételek, végzett funkciók, vállalt kockázatok hasonlóak vagy megegyezőek – azonban a rendelet szövegezése alapján tiltólistára kerül, hogy beszerzés ügyletet a beszerzésből származó termékek értékesítésével közösen, illetve ráfordítások bevételekkel együttesen kerüljenek dokumentálásra. A változás kötelezően legelőször a 2023-as évben kezdődő adóévnél alkalmazandó, de már a 2022-es adóévnél is javasolt figyelembe venni, hiszen az új elveket az adóhatóság is szem előtt tartja a 2022-es adóévre vonatkozó ellenőrzéseknél is.

Transzferár megállapítások összekötése a számvitellel

A transzferár dokumentációban korábban is kötelező volt bemutatni, hogy az adózó eredménye miképpen kapcsolódik az adott ármegállapítási módszerhez. Az összekapcsolást tovább részletezi az új rendelet, így szükséges lesz pontosan bemutatni, hogy mely főkönyvi számlák, költségviselők és költséghelyek érintettek, továbbá kötelezően be kell mutatni költségek több fél közötti felosztási módját, az alkalmazott felosztási kulcsokat. Ez a változás is kötelezően legelőször a 2023-ban induló adóévre vonatkozik.

Társasági adóbevallást érintő adatszolgáltatás

Már a 2022-ben indult adóévre vonatkozóan is kötelező a társasági adóbevallás részeként adatszolgáltatást teljesíteni a transzferár dokumentáció alá eső ügyletekről. Az adatszolgáltatás ügyletenként az alábbiakat tartalmazza:

1. 1. ügylet jellegének megnevezése a rendelet 53 elemű taxatív felsorolásából (Például: bérgyártás végzése, ügynöki forgalmazás igénybevétele, kölcsönnyújtás stb.)
   2. ügyletben érintett kapcsolt vállalkozás elnevezése, adószáma nyilvántartási száma, illetőségének tagállama
   3. tárgyévi ügyletérték kapcsolt felenkénti bontásban
   4. ha sor kerül társasági adóalap-módosításra, akkor ennek összegét kapcsolt felenként
   5. illetve az ügylet dokumentálásra használt transzferárazási módszer megnevezését

A fentieken felül módszerenként eltérően be kell mutatni egyes jövedelmezőségi mutatók alakulását a vállalkozás szemszögéből az adott ügyletre vonatkozóan, és ezzel megegyezően az adott mutató szokásos piaci értékét is fel kell tüntetni. Kölcsönszerződéseknél a kamatlábat, illetve kamatfelárat, jutalékos szerződések esetében a szokásos piaci díjazást is tartalmazza az adatszolgáltatás.

Mentesül az adatszolgáltatás alól az a kapcsolt vállalkozások közötti ügylet, amely nem éri el a 100 millió forint éves ügyletértéket, így, ha kizárólag ennél kisebb összegű ügyletünk van a tárgyévben, akkor nem kell transzferár adatszolgáltatást készíteni.

Szűkített tartalmú adatszolgáltatást kell tenni:

• ingyenes pénzeszköz átadás-átvétel
• magánszeméllyel kötött szerződések
• illetve haszonkulcs nélküli átterhelések esetében.

Független féltől eredeztethető, cégcsoporton belüli haszonkulcs nélküli átterhelésekről a 2022-es évben kezdődő adóévről szóló társasági adóbevallásban még nem, csak a 2023-as adóévtől kezdődően szükséges adatszolgáltatást készíteni.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A korábbiakban néhány cégcsoport egyfajta kötelező elemként tekintett a transzferár-dokumentációra, mellyel kizárólag az adóévet követően van tennivaló. A mostani változások elengedhetetlenné teszik azt, hogy ne csak az adóév végén, hanem folyamatosan foglalkozzanak a cégcsoportok a transzferárakkal. Ahhoz, hogy a társasági adóbevallás részeként beküldendő adatszolgáltatást teljeskörűen teljesíteni tudjuk, cégcsoporton belüli ügyletenként külön-külön célszerű átgondolni az alábbiakat:

1. 1. Milyen ügyletekben veszünk részt kapcsolt féllel?
   2. Milyen üzleti megfontolás végett kerül sor a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletekre?
   3. Az ügylet jellegét tekintve milyen kockázatokat és funkciókat végeznek az érintette felek? (bérgyártás, bizományosi forgalmazás, korlátozott kockázatú forgalmazás, szerződéses gyártás, ügynöki forgalmazás)
   4. Rutinentitásként vagy vállalkozói entitásként veszünk részt az ügyletben?
   5. Meg kell határozni, hogy milyen transzferárazási módszer az, ami alapján az ár előáll, mivel tudjuk alátámasztani a cégcsoport árazását
   6. Milyen haszonkulcsot tartalmaz az ügylet, és ezt mi alapján számítják fel?
   7. Ha egy ügyletben több kapcsolt fél is érintett, akkor meg kell határozni a felosztási kulcsot
   8. Következetes kalkulációt, vagy eredmény levezetést kell tervezni az adott ügylet mögé
   9. A fentieket célszerű előre, egy a cégcsoportra vonatkozó transzferár policyban rögzíteni

Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a transzferár bírság az eddigi összeg több, mint duplájára emelkedett. Ha eddig nem tettük, 2023-tól mindenképpen szenteljünk kiemelt figyelmet a cégcsoporton belüli elszámolásokra. A berögzült gyakorlatot is előnyös most átvizsgálni és megváltoztatni: ha mindeddig - előzetes transzferár tervezés nélkül - kizárólag az év végén, vagy a tárgyévet követően készült el a transzferár dokumentáció, a jövőben ez a gyakorlat vélhetően már nem lesz elégséges ahhoz, hogy az adóhatóság minden elvárását teljesíteni lehessen. Továbbá még hangsúlyosabb az a szemlélet, hogy ügylet szinten gondolkodjunk és az ügyletekre egyenként rendelkezzünk megfelelő alátámasztásokkal. Az adatszolgáltatás következményeként várhatóan nőni fog a transzferár vizsgálatok száma, hiszen a beérkező adatok alapján az adóhatóság célirányosan, az adatszolgáltatások alapján kockázatosnak tűnő elszámolási rendszerrel rendelkező adózókat tudja vizsgálni.