Mire számíthatunk, ha jogkövető adózóként szabálytalanságot tár fel az adóhatóság?

Az adóhatósági ellenőrzésekre vonatkozóan 2018 óta új szabályok vannak érvényben. Korábbi bejegyzésünkben összegyűjtöttük az adóellenőrzésekre vonatkozó fontosabb tudnivalókat. Legutóbbi adóellenőrzésekkel foglalkozó bejegyzésünk pedig jogkövető adózók számára tartalmazott néhány tanácsot.

De mire számíthatunk, ha mégis valamilyen szabállyal ellentétesen cselekedtünk? Az alábbiakban a várható bírságtételeket foglaljuk össze, kiemelve az adóhatóság bírságolási gyakorlatát.

Mulasztási bírság

Mulasztási bírság kiszabására általánosságban az adókötelezettségek nemteljesítése esetén kerülhet sor. Adókötelezettségként tartjuk számon többek között a bejelentést, bejelentkezést, nyilatkozattételt, bizonylat kiállítását, nyilvántartás vezetését, különféle adatszolgáltatások teljesítését, az adólevonást, adóbeszedést és a pénzforgalmi számlanyitást is. Mulasztási bírság nem csak a fent felsorolt kötelezettségek elmulasztásakor, hanem ezek hibás, részleges, valótlan vagy késedelmes teljesítésekor is kiszabható.

A mulasztási bírságnak kettős funkciója van: Egyrészről elrettentő, ezzel akadályozva a jogsértés megismétlődését. Másrészről cél, hogy a jogsértésnek anyagi következménye legyen.

A mulasztási bírság összege – néhány kivételtől eltekintve – természetes személy adózó esetében maximum 200 ezer forintig, más adóalanyok esetében 500 ezer forintig terjedhet. Az általános szabályok mellett az alábbi kiemelt esetekben is mulasztási bírság szabható ki:

• Üzletlezárás akadályozása (napok száma alapján)
• Adószám nélkül adóköteles tevékenység végzése (egymillió forintig)
• Bejelentés nélküli foglalkoztatás (500 ezer forintig)
• Igazolatlan eredetű áru forgalmazása (legalább 500 ezer forint)
• EKAER bejelentés mulasztás (az áru értékének 40%-áig, vagy a tényleges és a bejelentett áruk értéke közötti különbség 40%-a)
• Beszámoló letétbe helyezés vagy közzététel megsértése (30 napos póthatáridőt követően kettőszázezer forintos bírság, melyet követően az adószám törölhető)
• Számlaadási kötelezettség megsértése (egymillió forintig)
• Iratmegőrzési kötelezettség hiánya (számlánként 500 ezer forintig)
• ÁFA összesítő jelentés hiánya/hibája (számlánként 500 ezer forintig)
• Transzferár nyilvántartás hiánya (2 millió forintig, ismételt jogsértésnél 4 millió forintig)
• Készpénzfizetési szabályok megsértése (a másfél milliós határt meghaladó összeg 20%-áig)
• Pénztárgéppel kapcsolatos szabályok megsértése (10 millió forintig, bizonyos esetekben 1 millió forintig)

Annak ellenére, hogy az adóhatóság tudomására jutásától számított egy év elteltével mulasztási bírság kiszabásának nincs helye, ellenőrzések lefolytatásával továbbra is lehetőség van a szankcionálásra.

Adóhatósági felszólítás

Amint az adóhatóság észleli, hogy valamilyen kötelezettséggel mulasztásban vagyunk, a bírságot megelőzően az adóhatóság hiánypótlásra szólítja fel az adózót. A felhívásban egy póthatáridőt jelölnek meg, így utólagosan bírság kiszabása nélkül van lehetőség az adott kötelezettség pótlására.

Az adóhatóság bírságolási gyakorlata szerint a fent előírt póthatáridő leteltét követően a várható bírságtétel természetes személy esetében 50 ezer forint, nem természetes személynél 100 ezer forint. Ha a póthatáridőt követően előírt határidőig sem teljesül a kötelezettség, akkor pedig már az általános bírságtételekkel szankcionálhat a hatóság.

Mit tegyünk, ha ezt az újabb lehetőséget is elmulasztottuk?

Ha végül mégis mulasztási bírság kiszabására kerülne a sor, igazolási kérelemmel van lehetőség a büntetés alól mentesülni. Feltétel, hogy a kérelemben tudjuk igazolni, hogy úgy jártunk el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Határidővel kapcsolatos késedelem kapcsán a mulasztásról való tudomásszerzést követően, vagy az akadály megszűnését követő 15 napon belül van lehetőség igazolási kérelem benyújtására. Bevalláshoz kapcsolódó bírság esetében pedig a bevallási határidőt követő 15 napon belül van lehetőség a kérelem beadására, de a hiányzó bevallást a kérelemmel egyidejűleg szükséges pótolni.

Megbízható adózók és kockázatos adózók

A bírságolásban szerepet játszik az adózói besorolás. Megbízható adózói státusszal rendelkező adózó a mulasztási bírság 50%-áig szankcionálható, kivéve, ha a bírság következtében a megbízható adózói minősítés megváltozik. Kockázatos adózók esetében nincs lehetőség a mulasztási bírság mellőzésére, ill. a legkisebb kiszabható bírság összege a felső bírságtétel minimum 30%-a, maximuma pedig a felső bírságtétel 150%-a.

Mérlegelési körülmények

Mulasztási bírság kiszabásánál az adóhatóság figyelembe veszi az adózó javára és terhére értékelhető körülményeket. Szintén figyelembe veszik az adózó jogkövetési hajlandóságát, a mulasztások súlyát, gyakoriságát. A büntetés mértékét befolyásolja továbbá a képességbeli különbség, a szakképzettség.

Emellett az adózó helyzetét is mérlegeli az adóhatóság: pl. ha a mulasztáskor egy új jogszabály bevezetésére került sor, illetve az adott vállalkozás forgalmi adatait is figyelembe vehetik. Az is mérlegelési körülmény, hogy a jogsértésre a vállalkozási életút mely szakaszában került sor.

Ha az adóhatóság mulasztási bírságot szab ki, akkor a határozatban indokolnia kell, hogy milyen szempontokat milyen súllyal vett figyelembe a bírságmérték meghatározásakor.

Az adóhatóság bírságolás gyakorlati útmutatójában az egyes mulasztásokhoz kapcsolódóan számos olyan körülményt felsorol, amelyet a bírság kiszabásakor mérlegel - ezekből néhány példa:

• Hibás bevallásnál (ahol adóhiányt nem eredményező hibát tárnak fel) az okozott érdeksérelemmel arányos bírságot szabnak ki.
• Adószám nélküli tevékenység esetében a mulasztási bírság biztosítékául lefoglalható a helyszíni árukészlet vagy eszközállomány.
• A számla és nyugtaadás elmulasztásáért 1 millió forint bírság szabható ki. Azonban kisebb súlyú mulasztásnak minősül, ha a bizonylatok szabálytalanok, vagy sorszámozási problémákat észlel az adóhatóság, ekkor az általános bírságmérték (200, ill. 500 ezer forintig) szabható ki.
• Iratmegőrzési kötelezettség teljesítésének igazolására elfogadható a számla befogadójától kapott hiteles másolat, ez nem járhat mulasztási bírsággal.
• Összesítő jelentéssel kapcsolatos mulasztásnak kell tekinteni valamennyi kimenő számla adatszolgáltatást (és az M-es lapokat is).
• Transzferár nyilvántartás esetében a nyilvántartási hibák, hiányosságok súlyához mérten állapítják meg a bírságot, ugyanazon nyilvántartás miatt ismételt esetben az első alkalommal kiszabott bírság négyszereséig terjedő bírsággal sújtható az adózó (kivéve, ha a két egymást követő mulasztás között kettő évnél több telt el).

A fentiek alapján látszódik, hogy tényleges mulasztás esetén sem kell feltétlenül a legrosszabbat várni: a jogkövető magatartás és az együttműködési szándék hosszabb távon is kifizetődő.

Következő bejegyzésünkben az adóbírság szabályait, illetve a bírságolási gyakorlatot foglaljuk össze.