Miért kell 2021. július 1-jétől import áfát fizetni az Angliában élő rokontól kapott ajándékra?

Senki sem gondolná, hogy a magánszemélyek közötti postai küldeményeket bármilyen szempontból is érintette a távértékesítési szabályok 2021. július 1-jétől hatályos változása. Pedig ha nem vigyázunk, könnyen előfordulhat, hogy import áfát kell fizetnünk egy EU-n kívüli feladótól érkező magánküldeményre. Bejegyzésünkben áttekintjük, hogy milyen csattanós választ adott a Magyar Posta a távértékesítési szabályok változásainak kihívásaira, és felhívjuk a figyelmet ennek veszélyeire.

A legtöbb esetben az ajándék célja, hogy meglepetést szerezzen a megajándékozottnak. Emiatt nem zárható ki, hogy váratlanul érkezik: minél kevésbé számítunk rá, annál jobban örülünk neki. Ez fokozottan így van, ha a kedvességet távoli országban élő szeretteinktől a postás hozza.

De mi történik, ha nem vagyunk éppen otthon, és adószakértői végzettséggel nem rendelkező gyanútlan feleségünk nyit ajtót a postásnak? Az, hogy a kézbesítő egy bankkártyaleolvasót dug az orra alá, majd közli, hogy ide tessék érinteni, mert különben nem tudom odaadni a küldeményt – ez az új szabály!

Meglátva a feladót a ház úrnője egyszerre bizonytalanodik el és nyugszik meg: nem derül ki, mi ez az egész, de végül is megéri azt a pár ezer forintot, hogy a címzettet a kedves rokontól egy szép nagy meglepetéscsomag várja. Fizet, kap egy bankkártyás slejfnit a kézbesítőtől, aki bevágódik a furgonba és elviharzik.

A jogosan felmerülő „Hát ez meg mi volt?” kérdésre csak a jogvégzett férj hazatérte után érkezik egyértelmű válasz. De akkor sem azonnal, hanem kb. egy hónap alatt, a posta ügyfélszolgálatával váltott 5 elektronikus levelet követően.

Mivel a postásnak kicsengetett összeg és a csomagoláson feltüntetett küldemény-érték forintra átváltott összege 27%-hoz konvergál, a férj gyanút fog, hogy tán csak nem import áfa kivetése történt-e itt, s ha igen, milyen alapon, hiszen a csomagon magánszemély feladó, és egy „GIFT” megjelölés is szerepel, tehát nyilvánvalóan nem B2C ügyletről van szó.

A levélváltás során apránként csepegtetett információkból az alábbi kérdések és válaszok rajzolódnak ki:

Miért tekinti a magánszemély által magánszemélynek küldött ajándékot import árunak a posta?

A Magyar Posta minden Nemzetközi Posta Kicserélő Központba érkező EU-n kívülről feladott küldeményt július 1-jétől vám elé állít, a 150 eurónál alacsonyabb értékű küldemények esetén pedig automatikusan - a NAV-val közösen kialakított speciális vámkezelési eljárás keretében, előzetes ügyfélértesítés nélkül - beszedi az import áfát. Az áfa alapját az áru értékének és szállítási költségének az összege képezi, melyet a felvevő külföldi posta továbbít elektronikus úton a Magyar Posta részére – a NAV ez alapján állapítja meg az áfát. A NAV döntését a Magyar Posta nem bírálja felül, az ennek kapcsán keletkezett fizetési kötelezettségekre vonatkozó döntésekért felelősséget nem vállal.

Mi lehet az automatikus vámkezelés és import áfa kiszabás ellen tenni?

A vámeljárás megkezdése előtt (tehát mielőtt a küldemény a Magyar Postához beérkezik) előrendelkezni szükséges a https://www.posta.hu/vam  oldalon (előzetes vámkezelési megbízások, rendelkezések benyújtása). Itt lehet tehát utoljára jelezni, hogy nem webáruházas rendelésről van szó.

Ha elmulasztottuk az előrendelkezést (mert pl. nem tudtunk a küldeményről), lehet-e valamit utólag tenni?

Elvileg igen, gyakorlatilag nem.

Elvileg ún. „kivételkezelést” lehet kérni, ami valójában egy felülvizsgálati kérelem benyújtását jelenti a Magyar Posta felé, amit az alábbi linkre kattintva lehetne kezdeményezni:

https://www.posta.hu/vam/felulvizsgalati_kerelmek_benyujtasa

A linken található adatlapot azonban csak úgy tudjuk kitölteni, ha ismerjük a küldemény azonosítószámát és a vámhatározat számát vagy a vámkezelés azonosítóját.

Utóbbiakat elvileg a https://www.posta.hu/szolgaltatasok/vam oldalon le lehet kérdezni, de csak akkor, ha van ún. hozzáférési kódunk. Ilyenünk azonban csak akkor lehet, ha a feladó megadta a telefonszámát, e-mailcímét a küldeményt felvevő postának, amely azt továbbította a Magyar Posta felé.

Ha nincs ilyenünk, ez utólag nem pótolható - vagyis sose fogjuk látni azt a vámhatározatot, ami alapján az import áfát megfizettük.

A dolog további pikantériája, hogy a felülvizsgálati díj 6600 Ft (tehát a kiszabott áfánál akár sokkal magasabb is lehet).

Mi a tanulság?

• Igyekezzünk harmadik országból semmit sem kapni váratlanul rokontól, ismerőstől, vagy ha ez már bekövetkezett, törődjünk bele, hogy import áfát fizetünk rá (amúgy teljesen indokolatlanul).
• Ha küldeményt várunk harmadik országból, kérjük meg a feladót, adja meg elérhetőségeit a feladáskor a postának, és a küldemény azonosítóit nekünk mint címzettnek, hogy a hozzáférési kód segítségével az előzetes bejelentést a Magyar Posta felé meg tudjuk tenni.