Külföldi cég telephelyének társasági adó sajátosságai

A jogszabályok lehetőséget adnak arra, hogy külföldi vállalkozás fióktelep vagy gazdasági társaság létrehozása nélkül – csupán adószám birtokában – végezzen Magyarországon építési-szerelési tevékenységet. Amennyiben a tevékenység kapcsán a külföldi cégnek telephelye keletkezik, társasági adó kötelezettségét speciális szabályok alapján kell megállapítania.

A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények szerint az építési terület vagy az építkezési, szerelési munkálatok általában akkor keletkeztetnek telephelyet, ha tizenkét hónapnál tovább tartanak (vannak persze kivételek: az osztrák-magyar egyezmény szerint pl. ez az időtartam két év).

Az időtartam számításának módjára az OECD Modellegyezmény és Kommentár tartalmaz iránymutatást. Ha a külföldi cég munkatársai a projekt helyszínén az egyezményben szereplő időtartamot meghaladóan tartósan jelen vannak (személyesen részt vesznek az építési tevékenységben, annak felügyeletében, vagy pl. egy ipari berendezés fel- vagy összeszerelésével kapcsolatos munkálatokban), akkor biztosak lehetünk abban, hogy a külföldi cégnek társasági adót is kell Magyarországon fizetnie.

A magyar társasági adó törvény rögzíti, hogy a külföldi vállalkozónak az adózás előtti eredményét a beszámoló ill. könyvviteli zárlat alapján úgy kell megállapítania, mintha a telephely a külföldi vállalkozótól független vállalkozás lenne. A törvény speciális adóalap-korrekciós tételeket is előír:

• az adózás előtti eredményt vissza kell növelni az annak terhére elszámolt valamennyi üzletvezetési és általános ügyviteli költséggel, ráfordítással, csökkenteni pedig csak az ebből a telephelyre jutó arányos összeggel lehet (legfeljebb a telephely árbevételének az összes árbevételhez viszonyított aránya mértékéig)
• növelni kell az adózás előtti eredményt a telephely közvetítésével elért, de a telephelynél közvetlenül el nem számolt árbevétel, bevétel 5%-ával.

Ez utóbbi szabály annak fényében figyelemre méltó, hogy az egyezmények szellemében egy vállalkozás nyeresége a másik országban az ott keletkezett telephely alapján csak olyan mértékben adóztatható meg, amilyen mértékben a nyereség a telephelynek tudható be. Ha tehát egy külföldi vállalkozás egy komplex ipari berendezést szállít Magyarországra, melynek beszerelése kapcsán telephelye keletkezik, igazából csak a beszerelésre jutó nyeresége adózna Magyarországon. Az említett szabály alapján azonban a berendezésen (annak tervezésén, gyártásán és leszállításán) keletkező nyereség egy része is Magyarországon adózna, ami ellentmond az egyezményben foglaltaknak.

A NAV-tól kapott tájékoztatás szerint ez utóbbi növelő tétel csak akkor alkalmazandó, ha a magyar telephelyhez kapcsolódó árbevétel ill. nyereség nem mutatható ki egyértelműen. Ha a telephelyhez hozzá tudjuk rendelni a telephely keletkezését eredményező tevékenységek árbevételét és költségeit, ráfordításait, és ezáltal tisztán ki tudjuk mutatni a telephely nyereségét, elkerülhetjük az ahhoz csak közvetetten kötődő külföldi tevékenység magyarországi adózását az 5%-os vélelmezett árbevétel alapján.

Ilyen típusú komplex szállítások esetén tehát célszerű külön-külön szerződést kötni a termékre (annak tervezésére, gyártására és leszállítására, mely jellemzően külföldön történik), és a termék fel- vagy összeszerelésével kapcsolatos (telephelyet eredményező) szolgáltatásokra annak érdekében, hogy utóbbi tevékenység nyereségét ill. társasági adó kötelezettségét egyértelműen meg lehessen határozni.