Jön Jön Jön – Whistleblowing – közeleg az idő

Elfogadták az 50 fő feletti cégeknél kötelezően bevezetendő visszaélés bejelentő rendszerről szóló törvényt!

Háttér

Korábban már foglalkoztunk egy blogban a whistleblowing fogalmával. Bár már 2019. őszén elfogadásra került a Whisleblowing irányelv (2019/1937/EU irányelv), melyet a tagállamoknak 2021. december 17-ig kellett átültetniük a saját jogrendjükbe és meghozniuk a részletszabályokat tartalmazó jogszabályokat, Magyarország ezzel késlekedett.

Végre, 2023. május 22-én az Országgyűlés elfogadta a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló új törvényt.

Mi a teendő(m)?

A szabályozás minden, legalább 50 munkavállalót foglalkoztató vállalkozásnál kötelezővé teszi egy belső visszaélés-bejelentő rendszer kialakítását, függetlenül attól, hogy melyik iparágban tevékenykedik.

A belső visszaélés-bejelentési rendszert a munkáltatónál egy erre a célra kijelölt, e feladatkörében nem utasítható személy vagy szervezeti egység működtetheti, de a rendszer működtetésével bejelentővédelmi ügyvéd vagy más külső szervezet is megbízható.

A gyakorlatban a társaságoknál ez a rendszer jelenthet egy internetes felületet vagy egy telefonos „forródrótot”, ahol a cég munkavállalói és partnerei az általuk tapasztalt visszaéléseket és szabálytalanságokat egy olyan biztonságos és védett rendszeren keresztül tudják bejelenteni, amely biztosítja az eset kivizsgálását, illetve garantálja azt, hogy a bejelentőt semmiféle bántódás nem fogja érni a bejelentés miatt.

A törvény a kihirdetését követő 60. napon, azaz 2023. július 24-én lép hatályba, de a 250 főt elérő vagy meghaladó munkavállalót foglalkoztató cégeknek, valamint a Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatóknak, létszámtól függetlenül, a hatálybalépés időpontjára, az 50-249 főt foglalkoztatóknak pedig 2023. december 17-ig kell teljesíteniük az előírásokat.

Így fontos a felkészülést időben elkezdeni, mert ez hosszabb időt vehet igénybe.

Első lépésként fel kell tárni a belső folyamatokat és a lehetséges kockázatokat. Végig kell gondolni a rendszer, a biztonságos bejelentési csatornák megtervezését és kialakítását. Fel kell mérni a szükséges kapacitásokat, azt, hogy képes-e a szervezet a rendszer napi szintű operatív működtetésére saját erőből, vagy ügyvéd, külső szolgáltató segítségét kell igénybe vennie. A „házon belüli” és a kiszervezett megoldás mellett is szólnak érvek és ellenérvek. Az azonban kétségtelen, hogy mindkét megoldás esetén biztosítani kell a tisztességes, objektív eljárást, a bejelentő védelmét, az anonim bejelentés lehetőségét és a bizalmas információkezelést is (beleértve a személyes adatok kezelését is).

Részletes belső szabályozást kell kidolgozni, amely kiterjed:

• a bejelentői kör meghatározására (csak saját munkavállalók vagy külső személyek is),
• a bejelentési csatornák meghatározására (e-mailen, személyesen, telefonon),
• a bejelentés visszaigazolására,
• a bejelentővel történő kapcsolattartás szabályaira,
• a bejelentés független kivizsgálására, a jogsértést orvosló intézkedésekre,
• a bejelentőnek történő visszajelzés szabályaira,
• a bejelentések nyilvántartására, dokumentálására,
• adatvédelmi tájékoztatásra, titoktartási szabályokra,
• a munkavállalók oktatására, tudatosságára, bizalmuk elnyerésére.

Ki rendelkezik ezen a téren tapasztalattal?

Az ABT Legal ügyvédjei és az ABT Treuhand Csoport compliance tanácsadói évek óta foglalkoznak visszaélés bejelentő rendszerek kiépítésével és működtetésével, amely már eddig is kötelező volt bizonyos területeken, illetve önkéntes alapon több cég is bevezette már korábban. Ügyfeleink számára anonim bejelentő csatornát biztosítunk a honlapunkon, illetve szívesen megosztjuk Önökkel az ezen a téren szerzett tapasztalatainkat. Érdeklődés esetén kérjük vegyék fel velünk a kapcsolatot.