ABT blog

A

Elmélkedések home office-ban a home office adójogi természetéről – 2. rész

A Magyarországon végzett tevékenység nem csak a korábban külföldön dolgozó magánszemély jövedelmének adókötelezettsége, hanem a külföldi munkáltató tevékenysége szempontjából is felvet kérdéseket.

Jár-e társasági adó és SZJA a home office országának?

A vírushelyzet a gazdasági szereplők életét jelentősen megváltoztatta. Cégeknek és magánszemélyeknek napról napra szembesülniük kell olyan új szabályokkal, amelyeket a jogalkotó a vírus terjedésének megelőzése, vagy a kialakult vírushelyzet kezelése érdekében vezet be, de sokszor okoz fejtörést az is, hogy régóta meglévő és ismert szabályokat miként kell értelmezni a rendkívüli helyzetben.

Kétrészes blogunk második részében nemzetközi vetületben vizsgáljuk a home office kérdését.

Sétálunk, sétálunk, egy kis dombra lecsücsülünk - a magánszemély az SZJA fogságában

Ha egy külföldi társaság egyébként külföldön dolgozó alkalmazottja (akár munkaügyből adódóan, akár privát céllal) átmenetileg Magyarországon tartózkodik, és a határok lezárása miatt nem tud visszamenni, az kihatással lehet az általa szerzett jövedelem adókötelezettségére.

Amennyiben tevékenységét távmunkában Magyarországról tovább folytatja, és itteni tartózkodása a 183 napot meghaladja, az erre tekintettel kapott jövedelme a kettős adózási egyezmények alapján Magyarországon lesz adóköteles (feltételezzük, hogy egyezményes országbeli cégről van szó).

Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló részére magyar adókártyát kell igényelni, és az SZJA-előlegfizetési ill. bevallási kötelezettséget a magyar szabályok szerint kell teljesíteni.

Kapj el, ha tudsz – a cég a társasági adó hálójában

A Magyarországon végzett tevékenység nem csak a magánszemély jövedelmének adókötelezettsége, hanem a külföldi munkáltató tevékenysége szempontjából is felvet kérdéseket.

Ha ugyanis az egyezmény szabályai szerint Magyarországon telephely keletkezik, a telephelynek betudható nyereség Magyarországon társaságiadó-kötelessé válik. (A „telephely” kifejezés az egyezmények alkalmazásában is magában foglalja az irodát.)

A home office megítélése szempontjából egyrészt az egyezmények további részletszabályait, másrészt az OECD modellegyezmény kommentárját lehet segítségül hívni. A fontosabb rendezőelvek az alábbiak:

  • Ha a home office miatt telephely keletkezik, az ott keletkező nyereség az első pillanattól fogva adóköteles (tehát nincs 12-24 hónapos „türelmi idő”, mint pl. építési-szerelési tevékenységnél). Ebből a szempontból fontos megemlíteni azt is, hogy a telephelyre jutó nyereség csak úgy mutatható ki, ha munkavégzés díját az adott telephelyre allokálják költségként. Ilyen esetben azonban nem kell elérni a 183 napos tartózkodást Magyarországon ahhoz, hogy a jövedelem itt váljon SZJA-kötelessé (azaz az első pillanattól fogva felmerül az SZJA-kötelezettség is).
  • Ha az irodában csupán előkészítő vagy kisegítő jellegű tevékenység folyik, nem lehet szó telephelyről. Ebből következik, hogy a közvetlen árbevételt generáló főtevékenység általában adóköteles telephelyet eredményez, míg egyes back-office munkakörök vagy K+F tevékenység esetén el lehet kerülni a telephely keletkezését.
  • Az időszakos/átmeneti vagy alkalmi/eseti („intermittent or incidental”) jellegű home office nem tekinthető úgy, mint ami a cég tartós rendelkezésére áll, ezért ilyen esetben többnyire nincs szó telephelyről. (Erre talán lehet vírushelyzetben hivatkozni.) Ha azonban a körülményekből egyértelműen megállapítható, hogy a home office-t a magánszeméllyel történt megállapodás alapján kifejezetten a cég üzleti tevékenysége érdekében üzemeltetik (tehát egy természeténél fogva irodát igénylő tevékenységhez szándékosan nem biztosít a munkáltató irodát, hanem a munkavállaló home office-át jelölik ki erre a célra), akkor nagy a valószínűsége a telephellyé minősítésnek.
  • Érdemes megvizsgálni a munkáltató országának szabályait: vannak olyan országok, melyek feltételes adómegállapítások vagy állásfoglalások közzétételével „rendet tettek” a home office-szal kapcsolatos kérdésekben.

Természetesen ugyanezek a kérdések fordított esetben – tehát magyar cég külföldön maradt munkavállalója estén - is felmerülhetnek.

Ki nevet a végén?

Mivel a nemzetközi szabályok alapvetően nem tesznek különbséget a normál üzletmenet keretében vagy kényszerűségből létesült home office-ok ill. telephelyek között, ezért csupán a vírushelyzetre hivatkozással sajnos nem lehet a témát az asztalról lesöpörni, ha már kialakult egy ilyen váratlan és kellemetlen helyzet.

Abban viszont tudunk segíteni, hogy az adókötelezettségek megállapítása és rendezése a lehető legkevesebb kockázatot és adminisztrációt jelentse az érintett cégek és munkavállalóik számára.

Megjelent: 2020. szeptember 9. | Témakör: Adózás COVID 19 Üzlet

Szerző
Cseuz Ákos
Adótanácsadó menedzser
[email protected]