EHO helyett szociális hozzájárulási adó 2019-ben

EHO helyett szociális hozzájárulási adó 2019-ben

A korábban százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás (14%-os EHO) helyett 2019-től 19,5%-os szociális hozzájárulási adó (röviden: szocho) terheli a magánszemélyek alábbi jövedelmeit:

• vállalkozásból kivont jövedelem,
• értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem,
• osztalék, kivéve az európai tőzsdén forgalmazott értékpapír osztalékát
• vállalkozói osztalékalap
• árfolyamnyereségből származó jövedelem

A szocho felső határa
A szociális hozzájárulási adó maximális éves adóalapja 2019-ben a minimálbér 24-szerese (3’576 ezer forint), így az adófizetési felső határ évi 697’320 Ft. Az EHO mint adó teljesen megszűnt az évi 450 ezer Ft-os maximális mértékkel együtt.

Változatlan az a szabály, amely szerint csak a Magyarországon lakóhellyel rendelkező személyek kötelesek szociális hozzájárulási adót fizetni. Azok a külföldiek, akik az EU más tagállamában vagy Svájcban társadalombiztosítással rendelkeznek, nem tartoznak az adófizetésre kötelezett személyek körébe. A külföldön biztosított személyek adómentességüket az illetékes külföldi hatóság által kiállított okirattal igazolják (ún. A1-es igazolás).

Mivel a fent említett jövedelmek esetén a kifizető (pl. egy belföldi gazdasági társaság) vonja le a magánszemélyt terhelő szociális hozzájárulási adót a kifizetéskor, további adatokra van szüksége a magánszemély adóévben várható egyéb jövedelmeiről ahhoz, hogy helyesen állapítsa meg a szocho összegét.

Nyilatkozat a szocho alá eső jövedelmekről
A magánszemély nyilatkozatban tájékoztatja a kifizetőt a várható éves jövedelméről, ill. az adófizetési felső határ, azaz 2019-ben 3’576 ezer forint jövedelem eléréséről.

Ha a nyilatkozatban említett jövedelmek összege mégsem éri el az adófizetési felső határt, a magánszemély 6%-kal növelten köteles megfizetni az adókülönbözetet a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadóról készített bevallásának benyújtásával egyidejűleg, a következő év május 20. napjáig.

Ha magánszemély egyáltalán nem vagy nem helyesen nyilatkozott a jövedelem megszerzésekor, így a kifizető év közben több adót vont le mint amennyit kellett volna, a túlfizetést a magánszemély szintén az éves személyi jövedelemadó-bevallásában igényelheti vissza.

Nem kifizetőtől (pl. magánszemélytől, külföldi vállalkozástól, külföldi pénzintézettől vagy befektetési szolgáltatótól) származó jövedelem esetén a magánszemély maga köteles megállapítani, bevallani és az adóhatóságnak megfizetni a szociális hozzájárulási adót a személyi jövedelemadóval együtt.

Milyen jövedelmekről érdemes nyilatkozni a kifizetőnek, ill. melyek vehetők figyelembe a szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításakor?

Az adóévben várható

• összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó adóévi jövedelmek (pl. munkaviszonyból, ingatlan bérbeadásból származó jövedelmek)
• a vállalkozásból kivont jövedelem,
• az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem,
• az osztalék, vállalkozói osztalékalap,
• az árfolyamnyereségből származó jövedelem.

Például: ha egy tulajdonos osztalékot kíván felvenni a cégéből, akkor a szociális hozzájárulási adó alapjánál figyelembe veheti a fent felsorolt jövedelmeket, azaz a munkaviszonyból, ingatlan bérbeadásból származó adóévben várható jövedelmeit is. Ha az így számított éves szinten várható jövedelem eléri a 3’576’000 forintot (2019-ben), szociális hozzájárulási adó nem terheli az osztalékot, a kifizetőnek csupán a 15%-os személyi jövedelemadót kell levonnia a magánszemélynek járó osztalékból.