Az ingatlan bérbeadás sarkalatos kérdései

Korábbi bejegyzésemben írtam az ingatlan bérbeadás általános szabályairól, most pedig összegyűjtöttem néhány olyan témát, ami bizonytalanságot szokott okozni a bérbeadóknál.

Ingatlan bérbeadás és az áfa

Alapvetően az ingatlan bérbeadás áfa mentes tevékenység. Vannak azonban kivételek, amikor mindenképp adószámot kell igényelni a tevékenység megkezdése előtt, ilyenek:

• a garázs bérbeadás (áfa kulcs: 27%)
• a rövid távú turisztikai célú ingatlan-bérbeadás (a hatályos szabályok szerint az áfa kulcs 18%, 2020. január 1-től 5%-ra fog csökkenni)
• az ingatlannal tartósan összekötött gép, egyéb berendezés bérbeadása (áfa kulcs: 27%)

Ha igényeltünk adószámot, akkor mindenképp számlát kell kiállítani, mind az áfa mentes, mind az áfa köteles ügyletekről.

A magyar lakóhellyel rendelkező magánszemélyek választhatnak alanyi mentességet maximum 12 millió Ft bevételig. Az értékhatárba viszont nem csak az áfa köteles bérbeadásból származó bevétel, hanem adómentes ingatlan bérbeadásból származó bevétel is beleszámít, tehát ha együtt eléri a két tevékenységből származó jövedelem a 12 M Ft-ot, akkor megszűnik az alanyi adómentes státusz. Ha a bevétel előreláthatólag meg fogja haladni az értékhatárt, akkor érdemes megvizsgálni a tulajdoni viszonyokat, mert több tulajdonos esetén meg lehet állapodni arról, hogy ki és milyen arányban rendezi az adókötelezettséget. (Főszabály szerint a tulajdonosok tulajdoni hányaduk arányában adóznak.)

Alanyi adómentes adózónak nem kell áfa bevallást beadni mindaddig, ameddig nem lesz olyan ügylete, ahol nem járhat el alanyi adómentesként (pl. közösségi ügyletek).

Jövedelem megállapítására vonatkozó szabályok

• Bevétel megállapítása

o 2019-től nem számít jövedelemnek a bérlő által megfizetett rezsi, abban az esetben, ha a felek elszámolnak a számlák alapján. Arra az esetre nem alkalmazható a szabály, amikor fix összegű rezsiről állapodnak meg a felek, mert ebben az esetben nem történik meg a szolgáltatás díjának az igénybevétellel arányos áthárítása a bérlőre. A szabály nem alkalmazható a közös költségre (akkor sem, ha tartalmaz rezsi elemeket), közös képviselő díjára, a felújítási alapba fizetett összegre és a társasházi takarítás díjára sem. Ezek esetében a megtérített összeg bevételnek számít, mellyel szemben elszámolhatók a felmerült költségek.

• Tételes költségelszámolás alkalmazása esetén elszámolható költségek

o Számla alapján levonhatóak a tevékenységgel kapcsolatban felmerült költségek, pl.: adótanácsadó díja, hirdetési díj, üzemeltetési díj. Azonban nem számolható el költségként a lakáshitel törlesztő részlete és az építményadó összege.

o A bérbeadónak lehetősége van arra, hogy a lakás bérbeadásából származó bevételéből levonja az általa más településen (akár külföldön) bérbevett lakás ugyanazon évben igazoltan megfizetett bérleti díját.

o Az ingatlan után a bérbeadó értékcsökkenést számolhat el (kivétel, ha az ingatlant örökölte vagy ajándékba kapta).

o A kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök (pl.: háztartási gépek, berendezési tárgyak) beszerzésére fordított kiadás elszámolható költségként, ha annak az egyedi értéke a 200 ezer forintot nem haladja meg.

A közös tulajdonú ingatlanok esetén a felmerült költségek a tulajdonostárs nevére kiállított bizonylat alapján is elszámolhatóak.

Elsőre az ingatlan bérbeadás adózása egyszerűnek tűnik, de láthatjuk, hogy számos részletszabályt be kell tartanunk ahhoz, hogy egy adóellenőrzésen az adóhatóság mindent rendben találjon.