Áfabevallás-tervezet – egyszerűsítés, de kinek?

A pénzügyminiszter közelmúltban tett bejelentése alapján 2021 második félévétől az adóhivatal fogja elkészíteni az áfabevallások tervezetét. A közlemény szerint ezzel a vállalkozások adminisztrációs terhe csökkenni fog. Lássuk, miről is van szó és leginkább: ez tényleg így van?

Tervezetből bevallás

Az adóbevallás tervezet intézményével az elmúlt években a személyi jövedelemadó kapcsán már volt alkalmunk megismerkedni. A dolog lényege az, hogy az adóhivatalnak a kifizetői adatszolgáltatások révén elegendő információ áll rendelkezésére ahhoz, hogy a magánszemélyek éves adóbevallását legalább tervezet szintjén elkészítse. Ha valaki a tervezettel egyetért, úgy nincs további teendője (az egyszázalékos rendelkezéseken kívül), a tervezetből automatikusan bevallás lesz, de lehetőség van a tervezet kiegészítésére és javítására is. Utóbbi esetben nyilván eltérés van a magánszemély saját nyilvántartásai és a NAV rendelkezésére álló információ között, ami miatt garantáltan adóellenőrzés veszi kezdetét.

Ezt a rendszert kívánja kiterjeszteni a jogalkotó 2021 második félévétől a cégek áfabevallásának elkészítésére is. Az elmúlt években az online számla adatszolgáltatási rendszer bevezetése és elmélyítése révén az adóhivatalnak egyre több információ áll rendelkezésére ahhoz, hogy a vállalkozások fizetendő és levonható áfáját önmaga is meghatározhassa. Jövő évtől a vállalkozásoknak valamennyi kiállított számlájukról – a vállalkozások és magánszemélyek felé történő értékesítésekről egyaránt – adatot kell szolgáltatniuk a számlázó rendszereken keresztül, méghozzá valós időben, késlekedés nélkül. Ezt az óriási adathalmazt dolgozza fel majd az adóhivatal és ebből készíti el minden vállalkozás részére a havi, negyedéves vagy éves áfabevallás-tervezetét.

Nem kis kihívás ez az adóhivatal informatikai rendszerével szemben, hiszen elképesztő mennyiségű információt kell pontosan, hibátlanul feldolgozni és bevallás-tervezetté konvertálni. Az elképzelések szerint ezzel egy nagy terhet vehetnek le a vállalkozások válláról, hiszen innentől kezdve – legalábbis a rendszer kitalálói szerint – a cégek helyett a NAV készíti majd az áfa-bevallást, amit a cégeknek már csak ellenőrizni, esetleg javítani kell. De épp ez okoz majd komoly fejtörést a cégek oldalán, lássuk miért.

Hogy készül egy áfabevallás?

Ahhoz, hogy egy kicsit a dolgok mélyére láthassunk, érdemes megnézni, hogy miként is néz ki 2021-ben egy áfabevallás és hogyan készítik azt a cégek?

Az áfabevallás jelenleg több mint 100 sorból és több mellékletből áll össze, a kitöltési útmutató majd’ ugyanennyi oldalból. A vállalkozások könyvelési osztálya, vagy külső könyvelője valamennyi berögzített számla esetében azonnal el kell döntse, hogy az adott tétel nettó és áfa összege a későbbiekben majd az áfabevallás mely sorában (esetleg soraiban) fog megjelenni. Ez a gyakorlatban úgynevezett áfakódok megadásával történik. A könyvelési rendszerek a berögzített áfakódok alapján összesítik az adott időszak értékesítéseit és beszerzéseit és készítik el (többnyire automatikusan, de legalábbis fél-automatikusan) az áfabevallásokat.

A könyvelés során tehát nagyon fontos, hogy az egyes tételekhez az áfakódok helyesen legyenek rögzítve. Ez komoly szakértelmet, tapasztalatot és odafigyelést igénylő munka, a könyvelés egyik neuralgikus pontja.

Ugyanolyan tartalmú számla ugyanis az egyik cégnél az áfabevallás egyik sorába, a másik cégnél egy másik sorba tartozik, sőt akár ugyanannak a cégnek ugyanolyan beszerzése is megjelenhet más-más sorokon attól függően, hogy pl. egy beszerzés saját célra, vagy tovább értékesítés érdekében, esetleg beruházási céllal történik. Ugyancsak komoly szakértelmet és körültekintést igényel annak eldöntése, hogy egy bizonyos beszerzéssel kapcsolatos előzetesen felszámított adó levonható-e, vagy csak részben levonható, esetleg egyáltalán nem vonható le.

Az elmúlt években a digitalizáció révén a könyvelői munka is sokat fejlődött, a legtöbb bizonylatot (előzetes beállítások után) már képesek a rendszerek automatikusan, helyesen lekönyvelni, de a könyvelői odafigyelés, a kivételek kezelése és főleg az áfa-rendszerbeli kezelése továbbra is komoly kihívást jelent.

Egy felkészült cégnél, vagy könyvelőnél magának a bevallásnak az elkészítése nem igazán megerőltető és nem is vesz igénybe komolyabb időt, összehasonlítva azzal a munkával, ami ahhoz vezet, hogy helyes bevallás készüljön. Ez pedig a könyvelési munka egyik lényege.

Egyszerűsítés, de kinek is?

Az áfabevallás-tervezet bevezetése után sem fog érdemben változni a könyvelési munka, hiszen továbbra is a könyvelők, illetve a vállalkozásoknál működő pénzügyi informatikai rendszerek rögzítik a számlákat (esetleg automatizált módon vesznek át bizonyos tételeket), de a lényeg, hogy a jövőben is a könyvelők felelőssége marad, hogy valamennyi értékesítés és beszerzés helyes áfa-besorolással kerüljön rögzítésre. Mi változik mégis?

A legnagyobb változás az új rendszer bevezetése után éppen az lesz, hogy a könyvelők kapnak majd egy bevallás-tervezetet az adóhivataltól, amit össze kell vessenek a saját rendszerükből kinyert adatokkal. Borítékolható, hogy a kettő között eltérés lesz, aminek számos oka lehet, például:

• az adóhivatal egy beszerzés kapcsán nem tudja eldönteni, hogy azzal kapcsolatban az előzetesen felszámított áfa mekkora része helyezhető – jogszabály alapján – levonásba, hiszen ez függhet a beszerzés céljától, a vállalkozás egyéb jellemzőitől
• az adóhivatal, bár már nagyon sok mindent lát, mégsem látja valamennyi tranzakciót, így például nem látja a közösségi beszerzéseket és szolgáltatásokat, amelyek így a bevallás-tervezetben sem tudnak majd megjelenni
• előfordulhat, hogy egy másik cég olyan tételt jelent a saját cégünkre, amivel mi nem értettünk egyet, esetleg vitatjuk a számlát vagy be sem fogadtuk és visszaküldtük az adott cégnek – ezeket a tételeket is ki kell szűrni
• megeshet, hogy számlabefogadói oldalon lassabb a számlák feldolgozása, és egy adott tételt a cég nem a NAV által javasolt bevallásban, hanem csak egy későbbi időpontban szeretne levonásba helyezni

És ez még csak ízelítő abból, hogy milyen eltérések adódhatnak majd a bevallás-tervezet és a saját rendszerünkből kinyerhető információk között. És mi történik, ha eltérés van?

Igen, ilyenkor egyeztetni kell az eltérés okait, megtalálni, hogy miért nem stimmel a mi bevallásunk, a NAV által küldött bevallás-tervezettel. Ez valószínűleg csak manuálisan, tételes összehasonlításokkal, lesz megoldható, bár valószínű, hogy történnek majd informatikai fejlesztések a cégeknél, hogy ezeket az eltéréseket automatikusan is ki lehessen szűrni. Akárhogy is jutunk az eltérésekhez, azokat értékelni is kell: kinek van igaza? A NAV látja jól? Akkor javítani kell a könyvelést. Úgy véljük, hogy nekünk van igazunk? Ebben az esetben javítani kell a bevallás-tervezetet. És mint azt fent az SZJA bevallás-tervezet kapcsán is említettem, ilyenkor számítani kell adóellenőrzésre.

Akárhogy is alakul egy biztos: a bevallás-tervezet nemhogy kevesebb, épphogy több munkát fog jelenteni a cégeknek, hiszen minden áfabevallás esetén ellenőrizni kell, hogy egyezik-e a NAV által készített tervezet a saját számításainkkal és eltérések esetén meg kell találni az okokat, amelyeket még értékelni is kell, hogy a későbbiekben egy várható adóellenőrzésre felkészüljünk, majd javítani kell, esetleg kiegészíteni a bevallás-tervezetet.

Eddig az adóhivatal volt kénytelen elvégezni a fenti munkát, hiszen ott állnak jelenleg rendelkezésére az online rendszerből kinyert adatok. Mostantól ezt a munkát az adózóknak kell majd elvégezniük. Egyszerűsítés, adminisztráció csökkentés. De mégis kinek?