ABT blog

A
A globális minimumadó alapjai és mentességek az átmeneti időszakban

A globális minimumadó alapjai és mentességek az átmeneti időszakban

Cikkünkben a belföldi kiegészítő adó legfontosabb tudnivalóit és az első években választható mentességet mutatjuk be.

Hazánkban a globális minimumadó bevezetésére a 2023. évi LXXXIV. törvény által került sor, amely tartalmazza a vonatkozó uniós irányelv átültetéséhez és magyarországi alkalmazásához szükséges szabályokat (l. a Tanács (EU) 2022/2523 irányelve az Unióban a multinacionális vállalatcsoportokra és a nagy volumenű belföldi vállalatcsoportokra vonatkozó globális minimum-adószint biztosításáról).

A jogszabályt megelőző hatásvizsgálat szerint a globális minimumadó szabályai alapján fizetendő új „kiegészítő adó” 96,5 milliárd forinttal javítja majd a 2024. évi költségvetés egyenlegét, jóllehet az új intézkedések mind a piaci mind a közigazgatási szereplők adminisztratív terheit növelni fogják.

A globális minimumadó mértéke és alanyai

A globális minimumadó világszerte egységesen 15%, az adóalanyok által azonban csak úgynevezett kiegészítő adó fizetendő majd, amelyet a globális minimumadó és a lefedett adók különbözeteként, speciális korrekciós szabályok útján számíthatunk ki. Lefedett adónak minősül Magyarországon a társasági adó, a helyi iparűzési adó, az innovációs járulék és az energiaellátók jövedelemadója.

Kiegészítő adókötelezettség alanya a Magyarországon illetőséggel rendelkező csoporttag, amely olyan multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport tagja, ahol a végső anyavállalat összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolója szerinti éves bevétele az adóévet közvetlenül megelőző négy adóév közül legalább kettőben eléri vagy meghaladja a 750 millió eurót.

Amennyiben az említett négy adóév közül valamelyik 12 hónapnál hosszabb vagy rövidebb, a bevételi küszöbértéket a tényleges hónapok számának megfelelően arányosítani kell.

A kiegészítő adókötelezettség keletkezésének esetei és az adó beszedési módjai

  • Január 1-jétől a magyar leányvállalatoknál és a társasági adó rendelkezései szerinti telephelyekre alkalmazandó szabály szerint: a Magyarországon belföldi illetőségűnek minősülő, alacsony adóterhelésű csoporttag a számított többletnyereség után elismert belföldi kiegészítő adót fizet. Az adott államra vonatkozó többletnyereséget az elismert nettó nyereség és a gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel különbözeteként kaphatjuk meg az adott államra vonatkozóan (fogalmakat l. külön).
  • 2024. január 1-jétől a végső anyavállalatnál alkalmazott szabály alapján: a multinacionális vállalatcsoport és a nagyméretű belföldi vállalatcsoport az alacsony adóterhelésű csoporttagokra meghatározza és befizeti a jövedelem-hozzászámítási kiegészítő adóból (a továbbiakban: elismert IIR adó) hozzá rendelhető részarányt.
  • 2025. január 1-jétől: a multinacionális vállalatcsoportnak aluladóztatási kiegészítő adót (a továbbiakban: elismert UTPR adó) kell fizetnie az aluladóztatott kifizetések szabálya alapján.

Átszámítás, beszámítás

A beszámolót, könyvvezetést eurótól eltérő devizában készítő csoporttag a törvényben euróban meghatározott értékeket az Európai Központi Bank hivatalos, az adóévet megelőző naptári év december hónapjára vonatkozó átlag-devizaárfolyamának alapulvételével számítja át. A kiegészítőadó-fizetési kötelezettséget forintban, USA dollárban vagy euróban kell teljesíteni, ahogyan az adóbevallást és adatszolgáltatást is, amelyeket magyar vagy angol nyelven kell elkészíteni.

A csoporttag lefedett adójának minősül a könyvviteli nyilvántartása szerint a bevételét, jövedelmét vagy nyereségét terhelő adó vagy egy másik csoporttag – amelyben tulajdonosi részesedést tart – jövedelméből vagy nyereségéből való részesedésével kapcsolatban felszámított adó.

Ahogyan a fentiekben már említettük, Magyarországon a globális minimumadó rendszerében lefedett adónak kell tekinteni különösen a társasági adót, a helyi iparűzési adót, az energiaellátók jövedelemadóját, és az innovációs járulékot, tehát ezek levonhatók a 15%-os globális minimumadóból.

Az iparűzési adó esetében a minimumadónál figyelembe vehető adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. Ha azonban a vállalkozó az adóévre a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezményének alkalmazását választja, akkor ezeket a költségeket nem veheti figyelembe csökkentő tételként. Hasonló korlátozás került a szociális hozzájárulási adó kapcsán is a törvénybe. A szociális hozzájárulási adóról szóló törvény szerinti kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény sem vehető igénybe, ha a vállalkozás a társasági adó törvény szerinti új K+F tevékenység adókedvezményét választotta.

Mentesség az első években

A multinacionális vállalatcsoport és a nagyméretű belföldi vállalatcsoport az OECD modell szabályok és adminisztratív iránymutatások szerint választhatja, hogy a Magyarországon fizetendő elismert belföldi kiegészítő adóra mentességet alkalmaz.

Az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag választhatja, hogy 2026. december 31. napján, vagy ezt megelőzően kezdődő adóévekre a vállalatcsoport által az adott államban fizetendő kiegészítő adó összegét nullának tekinti az adóévre vonatkozóan, ha abban az államban illetőséggel rendelkező csoporttagok tényleges adószintje megfelel bármely mentesítési szabályról szóló elismert nemzetközi megállapodás feltételeinek.

Eszerint a mentesség leghamarabb 2024.01.01–től, de legkésőbb a 2026.12.31-én kezdődő adóév végéig alkalmazható, ha a csoporttag a legelső adatszolgáltatásban jelezte, hogy megfelel a feltételeknek. A mentesség a következő két adóévben is választható, ha a csoporttag továbbra is teljesíti a feltételeket. A mentesség választása a 2028. június 30. napját követően végződő adóévekre már nem alkalmazható.

Az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag választása alapján a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport az adott államban fizetendő kiegészítő adót nullának tekinti, ha az adott államban illetőséggel bíró csoporttagokra az adóévi társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés alapján számítva

  • az adóévi összes bevétel kisebb, mint 10 000 000 euró, és az adóévi adózás előtti eredmény kisebb, mint 1 000 000 euró, vagy
  • az egyszerűsített tényleges adómérték a 2024-ben kezdődő adóévben nem kisebb, mint 15%, 2025-ben kezdődő adóévben nem kisebb, mint 16%, 2026-ban kezdődő adóévben nem kisebb, mint 17%, vagy
  • az adóévi adózás előtti eredmény nem nagyobb, mint az adott tagállamban illetőséggel bíró és a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésre kötelezett csoporttagokra számított gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel összege (l. fogalmak a külön részben).

Amennyiben egy multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport nem választ mentességet abban az adóévben, amelyben a globális minimumadó hatálya alá kerül, akkor a mentesség későbbi adóévben már nem választható. Ez a szabály a vállalatcsoportok számára azt sugallja, hogy fontos előre meghatározniuk, hogy a globális minimumadó alanyaivá válhatnak-e, és felkészülni a megfelelő szabályok alkalmazására, mert a mentesség választásának elmulasztása esetén erre a későbbiek során már nem lesz lehetőségük.

Szintén fontos, hogy a korábbi magyar számviteli szabályokkal ellentétben, már a halasztott adóval is kalkulálhatnak az adózók, ezzel akár csökkentve a kalkulált effektív adóráta mértékét. Ez azonban szintén adózói választáson alapuló szabály, amelyet a számviteli politikában is rögzíteni kell.

Bejelentés, adatszolgáltatás, adóbevallás

A belföldi csoporttag – vagy a nevében eljáró kijelölt helyi szervezet – a kiegészítő adó alanyiságáról az érintett adóév kezdő napjától számított 12 hónapon belül bejelentést tesz az adóhatóságnak, amelyben bemutatja a multinacionális vállalatcsoportot, nagyméretű belföldi csoportot. A 2024. adóévre vonatkozóan tehát 2024. december 31. a bejelentés határideje.

A belföldi csoporttag – vagy a nevében eljáró kijelölt helyi szervezet – a kiegészítő adót tartalmazó bevallás (GloBE információs bevallás) benyújtására és adatszolgáltatásra köteles, amelyet legkésőbb az adatszolgáltatással érintett adóév utolsó napjától számított 15 hónapon belül kell benyújtani az adóhatóságnak. Ez alól kivétel a 2024-es adóév, amelyről a bevallást 18 hónapon belül kell megtenni, azaz 2026. június 30-ig.

A belföldi csoporttag a kiegészítő adót, a kiegészítő adókötelezettséggel érintett adóév utolsó napjától számított tizenöt hónapon belül (az átmeneti időszakban 18 hónapon belül) köteles megfizetni.

A törvényben használt fontosabb fogalmak

Adóév: azon beszámolási időszak, amelyről a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport végső anyavállalata összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolót készít, vagy a naptári év, ha a végső anyavállalat nem készít összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolót

Alacsony adóterhelésű állam: olyan állam, amelyben a multinacionális vállalatcsoportnak vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoportnak adóévben elismert nyeresége keletkezik, és az a 15%-os minimum adómértéknél alacsonyabb tényleges adómértékkel adózik

Multinacionális vállalatcsoport: olyan csoport, amely magában foglal legalább egy olyan szervezetet vagy állandó telephelyet, amely nem a végső anyavállalat illetősége szerinti államban rendelkezik illetőséggel;

Nagyméretű belföldi vállalatcsoport: olyan csoport, amelynek minden tagja Magyarországon rendelkezik belföldi illetőséggel

Tényleges adómérték = adott államban illetőséggel rendelkező csoporttagok kiigazított lefedett adója / adott államban illetőséggel rendelkező csoporttagok elismert nettó nyeresége

Elismert nettó nyereség vagy veszteség = a csoporttagok elismert nyeresége – a csoporttagok elismert vesztesége

Adott állam szerinti kiegészítőadó-mérték = minimum adómérték (15%) – tényleges adómérték

Gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel

Ha a multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport adatszolgáltatást teljesítő csoporttagja választása alapján alkalmazza a gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivételt az adóévre, akkor a kiegészítő adók meghatározásakor az adott államra vonatkozó elismert nettó nyereséget csökkenteni kell az államban található minden egyes csoporttag tekintetében a bérköltségre jutó nyereségkivétel és a tárgyi eszközre jutó nyereségkivétel összegével.

A csoporttag bérköltségre jutó nyereségkivétele = a multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport részére, a csoporttag illetősége szerinti államban tevékenységet folytató, elismert munkavállalók elismert bérköltségének 5 %-a.

A csoporttag tárgyi eszközre jutó nyereségkivétele = a csoporttag illetősége szerinti államban található elismert tárgyi eszközök könyv szerinti értékének 5 %-a.

Megjelent: 2024. február 2. | Témakör: Adózás

A fenti összefoglaló tájékoztatás és figyelemfelhívás céljából készült. Bármilyen ebből következő döntés előtt javasoljuk, hogy konzultáljon szakértőinkkel.

Az ABT Treuhand csoport az ETL Global nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló hálózat tagja.