Társasági adó csökkentési lehetőségek start-up vállalkozások számára

Általában minden üzleti siker egy jó ötleten alapul. Nem elegendő azonban az ötletet megvalósítani, hanem a rá épített vállalkozást hosszabb távon üzemeltetni, valamint a további fejlődés lehetőségét biztosítani is kell. A társasági adó jelenlegi rendszere ezt a törekvést számos olyan lehetőséggel támogatja, melyet a feltörekvő kisvállalkozásoknak is érdemes megragadniuk – az alábbiakban ezeket tekintjük át röviden.

Növekedési adóhitel

2015-ben került be a társasági adótörvénybe az ún. növekedési adóhitel lehetősége, mellyel azok a legalább 3 éve működő vállalkozások élhetnek, melyek egyik évről a másikra adózás előtti nyereségüket legalább ötszörösére növelik, vagy a veszteségük abszolút értékénél ötször nagyobb nyereséget produkálnak. A növekményre jutó adót nekik csak az adóévet követő második adóév végéig kell negyedéves bontásban megfizetniük. (A kapott kamat, osztalék, kapcsolt vállalkozástól származó támogatás és hasonló bevételekre jutó adóra ez a lehetőség nem vonatkozik.)

Fejlesztési adókedvezmény

Sokan gondolják, hogy fejlesztési adókedvezményt csak többszázmilliós vagy milliárdos nagyságrendű beruházásokra lehet igénybe venni, azonban ez nincs így.

A kisvállalkozások által megvalósított, legalább 50 millió Ft értékű beruházásokra vonatkozó fejlesztési adókedvezmény mellett az ennél szűkösebb anyagi lehetőségekkel rendelkező cégek – gyakorlatilag beruházási összeghatár nélkül – profitálhatnak a munkahelyteremtést szolgáló beruházások adókedvezményéből.

Ez az adókedvezmény ugyanis bármilyen beruházásra (akár egy számítógép- vagy irodabútor-beszerzésre is) alkalmazható, amennyiben igazolható, hogy az új munkahely(ek) létesítését szolgálja.

A beruházás révén keletkező új munkahelyeket (munkaköröket) és az ezekben alkalmazandó munkavállalók várható bérköltségét és járulékait alaposan meg kell tervezni (ennek diszkontált összege képezi az adókedvezmény alapját), mivel az igénybe venni kívánt adókedvezmény várható összegét előzetesen – még a beruházás tárgyát képező eszköz megrendelését megelőzően – be kell jelenteni a Pénzügyminisztérium felé.

Van néhány korlátozó feltétel – pl. az újonnan teremtett munkaköröket legalább három évig fenn kell tartani, és a menet közben pl. felmondás miatt esetlegesen megüresedő helyeket azonnal fel kell tölteni -, de ha a szabályokat betartjuk, jelentős összegű társasági adót tudunk ezzel a megoldással megtakarítani.

További beruházást, növekedést ösztönző lehetőségek

• Magánszemély által alapított kis- és középvállalkozások alkalmazhatják az új ingatlan, műszaki berendezés, gép vagy jármű, ill. szoftver-használati jog, szellemi termék beszerzése esetén biztosított társaságiadó-alap csökkentési lehetőséget az adózás előtti eredmény mértékéig.
• Ezen kívül adókedvezményként érvényesíthető a fizetett kamat azoknál a kis- és középvállalkozásoknál, melyek tárgyi eszköz beszerzése céljából kötnek hitel- vagy pénzügyi lízingszerződést. A kedvezmény feltétele, hogy a beruházást 4 éven belül helyezzék üzembe, és a tárgyi eszközt az azt követő 3 évben ne idegenítsék el.
• Ha egy vállalkozás beruházást tervez, érdemes elgondolkodnia a fejlesztési tartalék alkalmazásán is. Ez lényegében a beszerzendő eszköz értékcsökkenésének előrehozott elszámolását jelenti: a társasági adóalap már a tartalék megképzésének (az eredménytartalék terhére elszámolt lekötött tartalék elszámolásának) évében csökkenthető akár a teljes adózás előtti nyereség összegével. Itt arra kell csak ügyelni, hogy a beruházás meg is valósuljon a lekötés évét követő négy adóévben. (Az adóalapcsökkentés után a kérdéses eszközökre adótörvény szerinti értékcsökkenést elszámolni már nem lehet.)

Jogdíjra jogosító immateriális jószágok kedvezménye

• Ha a cég saját maga jogdíjra jogosító immateriális jószágot állít elő vagy vásárol, ennek értékesítése esetén a nyereségre nem kell társasági adót fizetni (a lekötött tartalékba átvezetett nyereséggel adóalapot lehet csökkenteni), ha ebből az összegből a következő öt adóévben újabb jogdíjra jogosító immateriális jószágot szerez. (Kapcsolt vállalkozások között ezt a szabályt bizonyos korlátozásokkal lehet alkalmazni.)
• Ha a cég az előállított vagy vásárolt immateriális jószágot 60 napon belül bejelenti az adóhatóságnak és ezt legalább egy évig folyamatosan eszközei között tartja nyilván, akkor az ezt követő értékesítés (kivezetés) nyereségére szintén nem kell társasági adót fizetni. (Egyidejűleg természetesen az előbb említett csökkentő tétel nem alkalmazható.)
  

K+F tevékenységre vonatkozó adóalap-csökkentési lehetőség

A saját tevékenységi körben (nem külső felek szolgáltatásai révén) végzett K+F tevékenység közvetlen költségével a költség felmerülésének adóévében – vagy aktiválás esetén az értékcsökkenés elszámolásával párhuzamosan a későbbi adóévekben – csökkenthető a társaságiadó-alap, így lényegében dupla költségelszámolásra van lehetőség (kivéve, ha a cég kifejezetten erre a tevékenységre támogatást is kapott az adóhatóságtól).

Ha cég a K+F tevékenységet felsőoktatási intézménnyel, a Magyar Tudományos Akadémiával vagy költségvetési szervként működő kutatóintézettel közösen végzi, háromszoros (de max. 50 millió Ft-os) adóalapcsökkentéssel lehet élni.

Korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés kedvezménye

Nemcsak saját fejlesztéseket, hanem a start-up-okba történő befektetést ösztönző rendelkezéseket is tartalmaz az adórendszer.

Speciális adóalap-csökkentési lehetőség vonatkozik az ún. korai fázisú vállalkozásban részesedést szerzett cégekre. Az ilyen befektetők társasági adóalapjukat a megszerzett részesedés értékének háromszorosával csökkenthetik a részesedés megszerzésének adóévében és azt követő három adóévben egyenlő részletekben (évente vállalkozásonként max. 20 MFt összegig).

A korai fázisú vállalkozásokról és az őket támogató vállalkozásokról a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala vezet nyilvántartást, és ez az állami szerv állítja ki az adóalap-csökkentéshez szükséges igazolást is. A korai fázisú vállalkozás státuszt az a cég nyerheti el, mely

-        nem több mint 3 éve alakult,

-        2-20 főt foglalkoztat,

-        a nyilvántartásba vétel előtti üzleti évében max. 100 MFt árbevétellel rendelkezett,

-        mögötte kockázati tőke-alapkezelő befektetése nem áll, és ő maga sem rendelkezik más cégben részesedéssel,

-        tevékenysége megfelel a K+F törvény szerinti „innováció” fogalmának,

-        adótartozással nem rendelkezik.

Csoportos társasági adóalanyiság

Azok a cégtulajdonosok, akik jól prosperáló egyik vállalkozásuk mellett egy másik vállalkozás beindítását tervezik, mely várhatóan az első években még veszteséges lesz, elgondolkodhatnak a csoportos társasági adóalanyiság lehetőségén is, melynek révén lényegesen kedvezőbb lehet a cégcsoport szintű társasági adó kötelezettségük.

Ez némi többlet-adminisztrációt igényel ugyan (az elszámolási módszert engedélyeztetni kell az adóhatósággal), de mindenképpen érdemes az üzleti terv ismeretében erre vonatkozóan számításokat végezni.

Amennyiben a fenti lehetőségekről további információkra van szükségük, forduljanak bizalommal munkatársainkhoz.