Adó és számviteli jogszabályváltozások 2019-től

Tisztelt Ügyfeleink! Tisztelt Olvasóink!

A jövő év elején – az elmúlt évekhez képest – különösen sok változás lép életbe az adózás és számvitel területén. Kollégáinkkal igyekeztünk áttekinteni a fontosabb változásokat, amelyek még így, tömörítve is mintegy 9 oldal terjedelmet ölelnek fel – ezért előre is elnézésüket kérjük.

A legfontosabb változásokat az alábbiakban igyekszünk kiemelni:

• új szabályozás lép életbe az utalványok áfa-kezelésével kapcsolatban
• a személygépkocsik tekintetében további áfa-levonási lehetőség lép életbe
• 12 millió forintra emelkedik az alanyi áfa-mentesség felső határa
• új, legális adótervezési lehetőséget biztosít majd a „csoportos társasági adóalanyiság” intézménye
• emelkednek a családi adókedvezmények
• lényegesen szűkülnek a cafeteria kedvezmények
• kedvezőbb feltételekkel lehet nyugdíjas munkatársat alkalmazni
• jövő évtől kizárólag a „cégkapun” keresztül lehet kapcsolatot tartani az adóhivatallal
• az innovációs hozzájárulásra kötelezettek köre bővül

1. Általános forgalmi adó változások

Utalványok

Az Európai Unió 2016/1065/EU irányelvével összhangban a magyar áfa törvény is módosult az utalványok áfa szabályozása tekintetében.

Bevezetésre kerül az egycélú, ill. többcélú utalvány fogalma.

Egycélú utalvány az, amiről előre tudható, hogy milyen termékre, szolgáltatásra vonatkozik, illetve előre ismert ennek adókulcsa.
Többcélú utalvány fogalmába tartozik minden egyéb utalvány, ami nem egycélú utalvány.

Az új szabályok szerint az egycélú utalvány esetében az adófizetési kötelezettség már az utalvány értékesítésekor felmerül, míg az utalvány beváltáskor nem kell adót fizetni, ha a kibocsátó egyben a beváltó is. Ha nem a kibocsátó váltja be az egycélú utalványt, akkor a beváltó a kibocsátó felé végez a beváltással egyidejűleg termékértékesítést (adólevonási jog gyakorlása mellett).

A többcélú utalvány értékesítése nem minősül adóköteles ügyletnek, hanem a beváltáskor a beváltónál keletkezik adófizetési kötelezettség.

Személygépkocsi bérletéhez kapcsolódó adólevonás

Az új szabályozás értelmében részletes nyilvántartás nélkül is levonható a személygépkocsi bérleti díjának 50%-a, ha a gépjármű alapvetően üzleti célt szolgál. Az üzleti célt azonban továbbra is igazolni kell.

Ezután is dönthet úgy a vállalkozás, hogy részletes útnyilvántartás alapján érvényesíti a levonási jogát (akár az 50%-on felül is), és az üzleti célú utak tényleges arányának figyelembe vételével vonja le a bérleti díj utáni áfát.

Alanyi adómentesség

Az alanyi adómentességre jogosító bevételi értékhatár 12 millió Ft-ra emelkedik, a korábbi 8 millió Ft-ról.

Elektronikus úton nyújtott szolgáltatások

Az EU másik tagállamában letelepedett magánszemélyek részére, elektronikus úton nyújtott szolgáltatások ott adóznak, ahol a magánszemély lakik. A jövőben (a korábbi szabályozással ellentétben) nem azonnal keletkezik az adókötelezettség a magánszemély vevő tagállamában, hanem – a távértékesítéshez hasonlóan – csak a 10.000 EUR-os értékesítési határérték átlépésekor. Természetesen választható, hogy a határérték elérését megelőzően is a megrendelő tagállamában fizessen áfát az adóalany. Ez a rendelkezés már év közben hatályba lépett, érvényes 2018.07.26-tól.

Adókulcsváltozás

2019-től 5%-os adómérték alá tartozik a tej. Pontosabban a teljes tej vagy a részben vagy teljesen lefölözött tej.

5%-os lakás áfa

A lakóingatlanok kedvezményes, 5%-os áfája 2019. december 31-ig lesz érvényben. Ezt követően, 2023. december 31-ig továbbra is alkalmazható az 5%-os áfa kulcs, ha a lakóingatlan építését 2018. november 1. napjáig bejelentették, vagy végleges építési engedéllyel rendelkezik.

Munkaerő-kölcsönzés

Helyre áll a régi rend a munkaerő kölcsönzés tekintetében. A továbbiakban nem lesz általános érvényű a fordított adózás minden fajta munkaerő kölcsönzésre, hanem csak az építési, szerelési tevékenységhez kapcsolódó munkaerő kölcsönzésre. Ez a rendelkezés csak 2021-ben lép életbe, ezzel harmonizálva a magyar törvényt az EU-s irányelvhez. Ennek következtében egyenes adózás alá fog esni az iskolaszövetkezet és a közérdekű nyugdíjas szövetkezet szolgáltatása is.

2. Társasági adó

Csoportos társasági adóalanyiság

A társasági adóról szóló törvény 2019-től bevezeti a csoportos adóalanyiság lehetőségét. Ez a változás számos adótervezési lehetőségre kínál alkalmat.

A csoportos adóalanyiság abban az esetben lehet előnyös, ha

• a csoporttagok között nyereséges és veszteséges cégek egyaránt vannak, hiszen ebben az esetben a nyereségesen gazdálkodó cégek is csökkenthetik a rájuk jutó adóterhelést, ill.
• a csoporttagok között adókedvezményre jogosult felek is vannak.

A csoportba olyan cégek, fióktelepek (vagy akár külföldi cég fióktelep nélküli telephelyei) léphetnek be, amelyek

• legalább 75%-os szavazati jog alapján egymás kapcsolt vállakozásai,
• mérlegfordulónapjuk és könyvvezetésük pénzneme azonos, és
• könyveiket azonos számviteli elvek szerint vezetik.

A 2019-es adóévre vonatkozóan a csoport megalakulását 2019. január 1. és 15. között kell az adóhatóságtól kérelmezni.

Új alultőkésítési szabályok

Minden bizonnyal a korábbinál sokkal jelentősebb belső kamatelszámolást tesz lehetővé az alultőkésítési szabályok 2019-től életbe lépő szabályozása, amely egy EU tanácsi irányelvvel összhangban került kialakításra.

A jövőben az adóalapot abban az esetben kell megemelni, ha a nettó finaszírozási költség az EBITDA (kamatfizetés, adózás és értékcsökkenés előtti eredmény) 30%-át vagy 939.810.000 Ft-ot meghaladja.

A konszolidált beszámolót készítő vállalatcsoport tagjának ráadásul nem kell a korlátozási szabályt alkalmaznia, ha igazolja,

• hogy a saját tőke és a teljes eszközállomány átlagos aránya nála nem kisebb, mint a vállalatcsoport egészénél, vagy
• a finanszírozási arány saját EBITDÁ-jához képest nála sem nagyobb, mint a harmadik felekkel szembeni csoportszintű nettó finanszírozási költség a csoport EBITDÁ-ján belül.

A törvény részletezi az arányszámok számítási módszertanát és a speciális esetekben (pl. átalakulás) követendő eljárást.

Egyéb változások

A jogalkotó kivezeti az adókedvezmények rendszeréből az előadó-művészeti szervezetek támogatására vonatkozó lehetőségeket, viszont a látvány-csapatsportok esetén lehetővé teszi a sportcélú ingatlan üzemeltetési költségeire adott támogatások figyelembe vételét is.

Az ellenőrzött külföldi társaság fogalmát pontosítják (többek között ezen cégek esetében a kapcsolt viszony már 25%-os szavazati-, tőke- vagy nyereség-részesedés esetén is létrejön).

3. Személyi jövedelemadó, bérjárulékok

Emelkedő családi adóalap-kedvezmény két gyermek után

Két gyermek esetén 17 500 Ft-ról 20 000 Ft-ra emelkedik gyermekenként a havi adókedvezmény mértéke. Az egy, illetve három és több gyermek esetén járó kedvezmény mértéke nem változik.

Megszűnő adómentes és adóköteles béren kívüli juttatások 2019-ben

A béren kívüli juttatások rendszerének átalakításával jövőre megszűnik az a lehetőség, hogy a munkáltató belső szabályzat alapján vagy minden munkavállalónak azonos feltételekkel adhat természetbeni juttatást kizárólag kifizetői közterhek megfizetése mellett.

2019-től csak a jogszabályban felsorolt juttatásokat lehet adni a munkavállalóknak 34,5% ill. 40,71%-os kifizetői közterhek megfizetésével (pl. SZÉP-kártya, önkéntes biztosító pénztárakba célzott szolgáltatásként befizetett összeg).

Számos adómentes juttatás munkabérként lesz adóköteles jövőre, pl.:

• vissza nem térítendő lakáscélú munkáltatói támogatás (5 évente 5 millió Ft-ig)
• a munkavállalók javára kötött csoportos kockázati biztosítás díja
• önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás és támogatói adomány
• mobilitási célú lakhatási támogatás
• diákhitel törlesztő részletének átvállalása, stb.

A cafeteria rendszer átalakításáról külön hírlevélben számoltunk be, amely itt érhető el.

Ingatlan-bérbeadási tevékenységet folytató magánszemélyek

Az ingatlan bérbeadása esetén 2019-től nem minősül bevételnek az ingatlan használatához kapcsolódó, mástól igénybe vett szolgáltatások (pl. a közüzemi díjak) bérlőre áthárított része. Ez az egyszerűsítő szabály a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ingatlant bérbeadó magánszemély nem köteles a tételes költségelszámolást alkalmazni az adóévben szerzett összes önálló tevékenységből származó bevételére a jövedelem és az adó megállapítása céljából, hanem választhatja a 10%-os költséghányad módszerét.

Egy új előírás szerint a lakást bérbe vevő kifizetőnek nem kell adóelőleget levonni a bérleti díjból, ha bérbeadó magánszemély nyilatkozik arról, hogy a bérbeadásból származó jövedelme megállapításánál szeretné figyelembe venni az általa más településen 90 napot meghaladóan bérelt lakás megfizetett bérleti díját.

Nyugdíjasok foglalkoztatása

Az öregségi nyugdíj mellett munkaviszonyban foglalkoztatott személyek jövedelméből csak a 15%-os személyi jövedelemadót kell levonni, továbbá a munkáltató mentesül a 19,5%-os szociális hozzájárulási adó és a 1,5%-os szakképzési hozzájárulás megfizetése alól is.

4. Szociális hozzájárulási adó

A korábban százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás (EHO) helyett jövőre 19,5%-os szociális adó terheli az alábbi jövedelmeket:

• a magánszemély önálló és nem önálló tevékenységéből származó, valamint az összevont adóalapba tartozó egyéb jövedelmet
• a külön adózó jövedelmek közül (ezeket korábban 14%-os EHO terhelte, amelynek felső határa évi 450 ezer Ft volt):

-a vállalkozásból kivont jövedelmet,

-az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelmet,

-az osztalékot, vállalkozói osztalékalapot,

-az árfolyamnyereségből származó jövedelmet,

-a kifizető, munkáltató által magánszemélyeknek adott béren kívüli juttatások (SZÉP-kártya alszámláira fizetett összegek), egyes meghatározott juttatások (pl.: reprezentáció, üzleti ajándék, önkéntes pénztárba fizetett célzott szolgáltatás, stb.) és a kamatkedvezményből származó jövedelem

A külön adózó jövedelmek egy részénél az adófizetés alapjának lesz felső határa.

Kedvezmények, amelyek részben maradnak

• a szakképzettséget nem igénylő munkakörben dolgozók (FEOR 9) kedvezménye: legfeljebb a minimálbér után, max. a fizetendő szociális hozzájárulási adó 50%-a
• munkaerő-piacra lépők kedvezménye: 1-2. évben 100%, 3. évben 50%, legfeljebb a minimálbér után (a feltételek fennállásról a NAV automatikusan igazolást küld a munkáltatónak)
• 3 v. több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nőknél: 1-3. évben 100%, 4-5. évben 50%, legfeljebb a minimálbér után (igazolás szükséges arról, hogy a magánszemély legalább 3 gyermek után jogosult családi pótlékra)
• megváltozott munkaképességű személyeknél: legfeljebb a minimálbér kétszerese után 100%
• kutatók foglalkoztatása vállalkozásként működő kutatóhelyen: doktori (PhD) fokozattal rendelkezők esetén legfeljebb 500 ezer Ft munkabér után 100%, doktori (PhD) képzésben résztvevő munkavállalók esetén legfeljebb 200 ezer Ft után 50%
• kutatási-fejlesztési tevékenység után: a társasági adóról szóló törvény szerinti K+F tevékenység alapján érvényesített adóalap-csökkentés miatt keletkező negatív társasági adóalap esetén vehető igénybe, maximum 12 hónapig és a havi szociális hozzájárulási adó 100%-áig
• a kifizetők a 25 év alatti pályakezdők, a tartósan állást keresők, gyermekgondozásról visszatérő munkavállalókkal kapcsolatban érvényesített ill. a szabad vállalkozási zónákban működő társaságok a 2019. év előtti adókedvezményeket az érvényesítésre eredetileg nyitva álló időtartamig még igénybe vehetik

Mentességek

• nyugdíjas munkavállaló után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni
• ingatlan bérbeadásból származó jövedelem mentes az adó alól
• a külföldön biztosított személyeknek juttatott jövedelem adómentes

Minimum szociális hozzájárulási adó

A gazdasági társaság tagja után a minimálbér 112,5%-a az adóalap, kivéve ha a tag legalább heti 36 órás munkaviszonyban foglalkoztatott vagy közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény tanulója, hallgatója (erről nyilatkozni köteles).

5. Adózás rendje, adóeljárási szabályok

Cégkapu-ügyintézés

2019. január 1-jétől a gazdálkodó szervezetek kötelesek a cégkapujukat használni a hivatalos ügyintézés során: a bevallások beküldésére már csak cégkapun keresztül lesz lehetőség és a cégkapus tárhelyen lesznek elérhetőek a NAV és egyéb hivatalok által küldött üzenetek is.

Kötelező adóellenőrzés a tartósan veszteséges cégeknél

A jövőben az adóhatóság kötelező adóellenőrzést fog végezni annál a gazdasági társaságnál, amelynek két egymást követő üzleti évben elért nettó árbevétele mindkét üzleti évben külön-külön eléri a 60 milliárd forintot és az adózott eredménye mindkét üzleti évben nulla vagy negatív. Az induló vállalkozások esetében az első négy üzleti év tekintetében nem kell alkalmazni a szabályt. Jogutódlás esetén azonban a jogelőd gazdasági társaság működését is figyelembe kell venni az időszak kiszámítása során.

Az adóelőleg-kiegészítési szabályok megsértése esetén a mulasztási bírság mértékének csökkenése

Ha az adózó az adóévi várható adó összegét december 20-áig nem fizeti meg legalább 90%-os mértékben (ún. feltöltési kötelezettség társasági adó-, helyi iparűzési adónál), a befizetett előleg és az adóévi adó 90%-nak különbözete után csak 10%-ig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki az adóhatóság a jelenlegi 20% helyett.

Végzettség, szakképzettség bejelentésének eltörlése

A jövőben a munkáltatónak, kifizetőnek nem kell bejelentenie az általa foglalkoztatott biztosított személy végzettségére, szakképzettségére, szakképesítésére vonatkozó adatokat, sem az okiratot kibocsátó intézmény nevét és az okirat számát.

6. Egyéb adóváltozások

KIVA (kisvállalati adó)

Még a nyári adócsomagban kihirdetett módosítás értelmében emelkednek a KIVA értékhatárok, ezáltal bővül a KIVA adózási módot választható adóalanyok köre. A módosítás a KIVA adóalapba tartozó tételekkel kapcsolatban is tartalmaz bővítést: KIVA adóalanyiságot 1 milliárd forintos bevétel és mérlegfőösszeg értékhatárig lehet választani, a korábbi 500 millió forint helyett. A 3 milliárdos bevételt elérő adózók elveszítik KIVA alanyiságát (korábban: 1 milliárd forint). Az EHO törvény megszűnése (Szocho-ba történő integrálása) miatt a KIVA adó alapjába tartozó személyi jellegű kifizetések fogalma kiegészült a Szocho. tv. szerinti béren kívüli juttatással (megmaradt cafeteria elemek) és béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatásokkal.

KATA (a kisadózó vállalkozások tételes adójáról)

KATA adóalanyiság a jövőben nem válaszható, ha az adózó adószámát a megelőző egy évben törölték (korábban kettő év). KATA-bevétel fogalmának pontosításából eredő változás, hogy minden olyan tárgyi eszköz értékesítése esetében, ami nem kizárólag üzemi célt szolgál, az ebből az értékesítésből származó bevétel adózására nem a KATA, hanem az Szja. törvény irányadó rendelkezéseit kell alkalmazni

EVA (Egyszerűsített vállalkozói adó)

Ez a különleges adóalanyiság már csak 2018. december 20 –ig válaszható (nem megszűnésről van szó, csak a jövőben nem lesz már válaszható, azaz nem léphetnek be új adóalanyok az EVA hatálya alá).

Kulturális adó

2019. január 1-jétől megszűnik a pornográf tartalmú termékek értékesítése utáni adókötelezettség.

Jövedéki adó

A cigarettára, dohánygyártmányra vonatkozó jövedéki adó mértéke folyamatosan növekszik és 2019-ben továbbra is növekedni fog.

Népegészségügyi termékadó

Az uniós nyomásnak eleget téve a népegészségügyi termékadóval terhelt alkoholtermékek köre kiterjesztése kerül minden a jövedéki adótörvény szerinti alkoholtermékre, illetve nem kis mértékben a termékadó is növekszik e tételek esetében.

Az adózó a fizetendő adójának 10 százalékáig valamely egészségmegőrző program támogatására tehet felajánlást a bevallásában.

Illeték és pénzügyi tranzakciós illeték

A Széchenyi Pihenő Kártyához tartozó korlátozott fizetési számlára történő utalások kikerülnek a pénzügyi tranzakciós illeték kötelezett pénzügyi tranzakciók alól.

20 ezer forintos összeghatárig a lakossági átutalások mentesülnek a pénzügyi tranzakciós illeték alól.

Innovációs járulék

Visszatérő korábbi szabályozás hatására bővülhet az innovációs járulékfizetésre kötelezettek köre. A módosítás értelmében ugyanis az innovációs járulékfizetési kötelezettség alól ismét a kis-és középvállalkozásokról szóló törvény szerinti mikro-vagy kisvállalkozásnak minősülő gazdasági társaságok mentesülhetnek majd. Tehát a minősítést a kkv szabályozás értelmében konszolidáltan kell elvégezni, figyelembe véve a két éves szabályozást is.

7. A Számviteli törvényt érintő változások (részben már hatályba lépett rendelkezések)

Állami támogatások elhatárolhatósága

Nagy előrelépés történt az összevontan „állami támogatások” néven emlegetett juttatások körében. Az előtérbe helyezett összemérés elve (óvatosság elvét részben figyelmen kívül hagyva) alapján a támogatások várható, még el nem számolt összegét a társaság elszámolhatja az egyéb bevételek között az időbeli elhatárolásokkal szemben, ha tudja bizonyítani, hogy a támogatás feltételeit teljesíti, vagy az elszámolás már megtörtént, csak a folyósítás nem.

Osztalékfizetésre rendelkezésre álló forrás

Az osztalék elszámolásának változásait követően (2017) az osztalékfizetésre rendelkezésre álló forrást is megnevezi immár a törvény, azaz hogy mekkora összeg áll a tulajdonosok rendelkezésére az osztalék meghatározásakor. Fontos, hogy ez nem azonos az úgynevezett osztalékfizetési korláttal.

Külföldi pénznemben összeállított beszámoló

A jövőben csak a forinttól, eurótól és USA dollártól eltérő külföldi pénznemben történő könyvvezetést és beszámoló készítést kell a társaság létesítő okiratában rögzíteni.

Ha a fent említett pénznemektől eltérő pénznemben történik a könyvvezetés, akkor a beszámoló pénzneme nem térhet el a könyvvezetés pénznemétől.

IFRS szabályai szerint összeállított összevont (konszolidált) beszámoló

Az IFRS szabályai szerint összeállított összevont (konszolidált) beszámoló könyvvizsgálatára kizárólag olyan könyvvizsgáló választható, aki a hatályos rendelkezések alapján IFRS minősítéssel (avval egyenértékű igazolással, vagy IFRS mérlegképes könyvelői szakképesítés-ráépüléssel) rendelkezik.

IFRS szerinti saját tőke elemek besorolási tartalmát pontosították, mint az eredménytartalék korrekciójának meghatározása, amely megadja a magyar szabályozással összemérhető értéket.

Az IFRS kiegészítő megjegyzései között nem kötelező, de a magyar szabályozás szerinti kiegészítő melléklet kötelező tartalmi elemeit be kell mutatnia az IFRS szerinti beszámoló összeállítást végző gazdálkodónak.

Az IFRS szabályai szerint készülő üzleti jelentés tartalmát ki kell egészíteni a jelenleg hatályos magyar szabályozással is.

Átalakulások számvitele

Az átalakuló társaságok vagyonmérleg-tervezetében a különbözetek oszlopba kerülő tételeket valamint az üzleti vagy cégérték elszámolhatóságát, kimutathatóságát tételesen, átalakulás formája szerint szabályozza a törvény.

Üzletág fogalma és értékesítésének elszámolása

A korábbi bizonytalanság feloldását szolgálja, hogy a jövőben a törvény szabályozza az üzletág fogalmát és az üzletág-értékesítés elszámolásának módját.

Az üzletág a gazdálkodónak szervezeti szempontból független, önállóan működőképes egysége (ide értve a telephelyet, üzlethálózatot is), amely a hozzá tartozó vagyonnal (eszközökkel, kötelezettségekkel, céltartalékokkal és időbeli elhatárolásokkal) önálló gazdasági tevékenység tartós folytatására képes.

Egy üzletág értékesítésének nyereségjellegű különbözetét az egyéb bevételek között, veszteségjellegű különbözetét pedig az egyéb ráfordítások között kell kimutatni.

A törvény kitér az üzletág értékesítésével kapcsolatosan kivezetett eszközök és átvállalt kötelezettségek bemutatásának kötelezettségére is, ezeket az adatokat a kiegészítő mellékletben kell közzé tenni.

Üdvözlettel:
ABT Treuhand csoport