2023-as adóváltozások

Tisztelt Ügyfeleink! Tisztelt Olvasóink!

Az Országgyűlés 2022.11.22-én elfogadta a jövő évtől hatályos adóváltozásokat, amelyeket az alábbiakban foglalunk össze.

1. Személyi jövedelemadó

Az adóhatóság a jövőben az adóbevallási tervezetben a nyilvántartásaiban szereplő adatok alapján automatikusan feltünteti a 25 év alatti fiatalok kedvezményének összegét, amelyet a jogosult magánszemély az adóbevallás benyújtásának határidejéig módosíthat.

Az ingatlan átruházásából származó jövedelem megállapításánál pontosítja a jogszabály az ingatlan szerzési időpontját házastársak esetén: a házassági vagyonközösség fennállása alatt megvásárolt ingatlan szerzési időpontja mindkét házastársnál azonos, tehát a szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtásának napja (kivéve, ha a házassági vagyonjogi szerződés eltérően rendelkezik).

2. Kisvállalati adó

A törvénytervezet pontosítja, hogy a KIVA határértékek számításakor az állományi létszámot nem a 2009. január 1-jén, hanem az adóév első napján érvényes KSH-kiadvány szerint kell számítani.

A törvény szövegezését több helyen is pontosították, többek között az alábbi területeken:

• a KIVA-alanyiság megszűnése a finanszírozási költségek összege miatt
• jogharmonizációs rendelkezések.

3. Átalányadózás egyéni vállalkozóknál

Bevételi értékhatár az átalányadózás választásánál

Az átalányadózás szabályait akkor választhatja az egyéni vállalkozó ha

• egyéni vállalkozói bevétele az éves minimálbér tízszeresét (2022-ben 24 millió Ft),
• az adóév egészében kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele az éves minimálbér ötvenszeresét (2022-ben 120 millió Ft) nem haladja meg.

A módosítás szerint a korábbi szabállyal ellentétben a tárgyévet megelőző év bevételi adatait nem kell figyelembe venni. A tevékenységet év közben kezdő egyéni vállalkozó esetén a bevételi értékhatárokat továbbra is időarányosan kell számítani.

Ismételt választás

Az új rendelkezések szerint az átalányadózás megszűnését követő 12 hónap elteltével választható újra az átalányadózás, míg a korábbi szabály alapján 4 adóévnek kellett eltelnie.

Göngyölítéses szabály

A főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozók kötelesek a minimálbér után minimum tb-járulékot fizetni akkor is, ha az adott hónapban nem volt bevételük vagy még nem érték el a mentesített éves keretösszeget. Ugyanez a helyzet a szociális hozzájárulási adónál, amelyet havonta a minimálbér 112,5 százaléka után kell megfizetni, amíg az adóévben göngyölített jövedelem nem éri el a mentesített keretösszeget, azaz az éves minimálbér felét (2022-ben 1,2 millió Ft).

A havi egyenlőtlen jövedelem eloszlásból fakadó adó- és járulékfizetési terhek enyhítése érdekében vezetik be jövőre a „göngyölítéses” szabályt, amely alkalmazásával a jövedelem havonkénti eloszlásától függetlenül azonos éves jövedelemnél azonos összegű társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulási adó fizetendő.

Negyedéves adó- és járulékbevallás

Az átalányadózást választó egyéni vállalkozó az új, „göngyölítéses” szabályok szerint a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig köteles bevallani és megfizetni.

A göngyölítéssel kapcsolatos változás szerint amennyiben az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezményt kíván érvényesíteni, az átalányban megállapított jövedelme után fizetendő személyi jövedelemadó-előlegét negyedévente kell bevallania. A vállalkozói kivét adóelőlegét továbbra is havonta kell megállapítani és bevallani.

Az átalányadózók választhatják, hogy a helyi iparűzési adóalapjukat új, egyszerűsített módon állapítják meg. A részletes szabályokat lásd az iparűzési adó pontban.

4. Általános forgalmi adó

Az áfa-törvényben pontosításra kerül az új ingatlan fogalma. Az eddigieken túl 2023-tól új ingatlannak minősül az olyan ingatlan is, amely funkcióváltás útján jön létre. A rendeltetési célt igazoló hatósági igazolvány kiállítását követő 2 éven belül értékesített ingatlan így új ingatlannak minősül, melynek értékesítése adóköteles.

A jogalkotó egyértelműsíti az ingatlanok létrehozatalára, bővítésére vonatkozó építési-szerelési munkáknál a fordított adózás alkalmazhatóságának szabályait. Az eddigi feltétel – az építési hatóság engedélye – helyett az ingatlannal kapcsolatos szolgáltatásnyújtás már akkor is fordított adózás alá esik, ha bármilyen egyéb szakhatóság engedélye vagy hatósági bejelentés szükséges a kivitelezéshez.

A 2024. december 31-ig építési engedéllyel, illetve bejelentéssel rendelkező új lakóingatlanok esetében 2028 december 31-ig alkalmazható a kedvezményes, 5%-os adómérték.

További négy évig, 2026. december 31-ig alkalmazható a fordított adózás egyes mezőgazdasági terményeknél, illetve acélipari termékeknél.

5. Reklámadó

További egy évig, 2023-ban sem kell reklámadót fizetni reklámok közzététele kapcsán.

6. Társasági adó

A társasági adóban az adóalanyok szűkebb körét érintő speciális szabályok módosítása történt:

• a csoportos adóalanyoknál a csoporttagság megszűnésének szabályait pontosították,
• kibővült a bizalmi vagyonkezelést végző vagyonkezelő alapítványok által alkalmazható kedvezmények köre,
• átdolgozták az elektromos töltőállomás létesítésére vonatkozó kedvezmények rendelkezéseit,
• az átmeneti rendelkezések a 2015 előtt keletkezett veszteségek elszámolására új választási lehetőséget biztosítanak.

7. Transzferárazás

A transzferárra vonatkozó szabályok közül számos változást már a 2022-es adóévre vonatkozóan is figyelembe kell venni. Ilyen a nyár folyamán már kihirdetett törvénymódosítás, mely alapján megváltoztak a transzferárazás kapcsán elkövetett mulasztásokra vonatkozó bírságtételek. Az általános mulasztási bírság nyilvántartásonként az eddigi 2 millió forint helyett 5 millió forintra emelkedik.

A társasági adóbevallásnak részét képezi egy transzferárazásra vonatkozó adatszolgáltatás a 2023-as naptári évtől. A pontos szabályok az adatszolgáltatás kapcsán azonban még mindig nem ismertek, az adatszolgáltatás tartalmát egy későbbi pénzügyminisztériumi rendelet fogja meghatározni. Fontos megjegyezni, hogy az adatszolgáltatás nem kizárólag a transzferárnyilvántartásra kötelezett adózókat, hanem minden kapcsolt vállalkozással rendelkező adózót érinthet (az új kötelezettség már a 2022-es évről készülő bevallásnál is felmerül).

Ugyancsak már a 2022-es adóévre alkalmazandó változás, hogy az interkvartilis tartományt a szokásos piaci ármeghatározás során minden esetben alkalmazni kell, ha az ármegállapításra nyilvános adatbázis segítségével kerül sor. Amennyiben a kapcsolt vállalkozások közötti árakban kiigazításra kerülne sor, szokásos piaci árként kizárólag a kapott ártartomány medián középértéke fogadható el. Mindeddig a teljes interkvartilis tartomány megfelelhetett szokásos piaci ártartományként.

A szokásos piaci ármegállapításra vonatkozó eljárás (APA) díja 5 millió forintra nő, két- vagy többoldalú eljárásnál a díj 8 millió forint. A szokásos piaci ármegállapítási eljárás keretében az adózók az adóhatósággal előzetesen egyeztetve határozzák meg kapcsolt vállalkozásaik közötti elszámolóáraikat, melyeket az adóhatóság így nem kifogásolhat az eljárást követő 3-5 évben.

2023-tól érvényben lévő változás, hogy korábbi szokásos piaci ármegállapításra vonatkozó eljárás meghosszabbítása vagy módosítása esetén az új eljárásra vonatkozó díj 50%-a, azaz egyoldalú eljárásban 5 millió forint helyett 2,5 millió forint, míg két- vagy többoldalú eljárás esetében 8 millió forint helyett 4 millió forint lesz. Új szabály, hogy két- vagy többoldalú eljárásnál a szokásos piaci ármegállapítást az eljáró adóhatóságnak a kérelem beadását követő két év alatt be kell fejeznie.

8. Iparűzési adó

Egyszerűsödik az iparűzési adó megállapítása az éves szinten 25 millió forint (átalányadózást választó kereskedő esetében 120 millió forint) adóévi bevételt el nem érő adózók számára. A fent említett kisvállalkozók adóalapja egyszerűsítve, három bevételi sáv alapján határozható meg:

• 12 millió forint bevétel alatt az adó alapja 2,5 millió forint
• 12 és 18 millió forint bevétel között az adó alapja 6 millió forint
• 18 millió forint felett (az értékhatárig) az adó alapja 8,5 millió forint

Az egyszerűsített adóalap választását az adóévet megelőző adóévről szóló adóbevallásban lehet kérelmezni, az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig.

Ha a fenti módszert alkalmazó adóalany több önkormányzat területén is tevékenykedik, minden önkormányzatnál ezt a módszert kell alkalmaznia (a módszer választását minden érintett önkormányzathoz be kell jelentenie, és ezzel számára a korábbi adóalap megosztási kötelezettség megszűnik).

A határértékek átlépése esetén azonban a hagyományos módszert kell alkalmazni az adott adóévben és a rákövetkező adóévben is.

Az egyszerűsített rendszerben az adóelőlegfizetés is megszűnik (kivéve 2023-ban, amikor még a 2021-es bevallás alapján előírt adóelőleget meg kell fizetni - naptári üzleti év esetén március 15-éig).

9. Illetékek

A kapcsolt vállalkozások közötti ingatlan-átruházások eddig mentesültek az illeték alól, ha a vagyonszerző főtevékenysége az illetékkötelezettség időpontjában ingatlan adásvétel, bérbeadás vagy üzemeltetés volt. Annak érdekében, hogy ezt a szabályt egy átmeneti cégbírósági bejegyzési lépéssel ne lehessen kijátszani, a törvény 2023-tól azt követeli meg, hogy a vagyonszerző árbevételének min. 50%-a ténylegesen az említett tevékenységekből származzon. Ha ez nem teljesül, és a felek mégis igénybe vették az illetékmentességet, a jogalkotó büntetésként a meg nem fizetett illeték dupláját rendeli kivetni a szerző fél számára.

Az eljárási illeték illetékbélyeggel történő megfizetésének lehetősége 2023. dec. 31-ével véglegesen megszűnik.

10. Számvitel

A számviteli törvénybe az EU-s jogharmonizációval összhangban bekerül a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés tartalmára vonatkozó szabályozás, mely főként a 275 milliárd Ft-nál nagyobb bevétellel rendelkező nagyvállalatokat érinti (bizonyos esetekben a jelentés elkészítésére a magyar leányvállalat is kötelezetté válhat).

11. Adófizetés euróban és dollárban

A 2023. adóévre vonatkozóan a társasági adót euróban vagy dollárban fizetni kívánó társaságoknak 2022. december 1-jéig kell bejelenteni választásukat az adóhatóságnak. A tevékenységüket év közben kezdő vállalkozások az adóhatósághoz történő első bejelentkezéssel egyidejűleg nyilatkozhatnak erről.

Ha a vállalkozás a bejelentésében szereplő devizáról egy másik választható devizára szeretne áttérni vagy nem kíván a választásával tovább élni, bejelentését az adóév utolsó napjáig módosíthatja, amely választása a következő év első napjától hatályos.

Az adóhatóság a bejelentéseket nyilvántartásba veszi, az adókat pedig a NAV honlapján közzétett, a Magyar Államkincstárnál nyitott külön EUR és USD számlákra kell átutalni. Az adóhatóság a bankszámla terhelésének napján érvényes MNB által közzétett árfolyammal számított Ft-összegben írja jóvá az átutalt adó összegét az adószámlákon.

A 2023. január 1-jétől esedékessé váló helyi iparűzési adóelőleg és helyi iparűzési adó fizetési kötelezettséget is lehet euró vagy amerikai dollár devizanemben átutalással teljesíteni a Magyar Államkincstár által az illetékes önkormányzat részére e célból nyitott EUR vagy USD számlájára. A Magyar Nemzeti Bank a beérkezéskor érvényes árfolyamon számított Ft-összeget haladéktalanul átutalja az illetékes önkormányzat helyi iparűzési adóbeszedési számlájára. Az illetékes adóhatóság ezt az összeget tünteti fel befizetésként az adózó adószámláján.

Az euróban vagy dollárban teljesíthető adófizetési szabályok a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról szóló 2022. évi VI. törvény hatályvesztéséig alkalmazhatók.

Bízunk benne, hogy hírlevelünk segítséget nyújt az új adószabályok értelmezésében és alkalmazásában. Kérdések esetén szívesen állunk rendelkezésükre.

Üdvözlettel:

ABT Treuhand csoport

A fenti összefoglaló tájékoztatás és figyelemfelhívás céljából készült. Bármilyen ebből következő döntés előtt javasoljuk, hogy konzultáljon szakértőinkkel.