A jó, a rossz és a csúf – felhő a gyakorlatban

A felhő alapú technológiák az elmúlt években nagy karriert futottak be mind a vállalati, mind a magánszférában. Leveleinket és dokumentumainkat a Google Cloudban (Drive, Gmail, Calendar) tároljuk, a nagyvállalatok pedig esetenként saját felhőszolgáltatást indítanak a vállalati adatok tárolása érdekében, vagy felhő alapú vállalatirányítási rendszert választanak a tradicionális megoldások helyett. A felhő kétségtelenül a 2010-es évek egyik legfelkapottabb technológiája. De vajon megéri-e a belefektetett erőforrásokat?

A felhő alapú technológiák alatt a Cisco Systems azon IT erőforrásokat és szolgáltatásokat érti, amelyek a mögöttes infrastruktúrától függetlenül biztosítottak igény szerint és skálázhatóan, több felhasználós környezetben. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szövegszerkesztőnk, az archív tárolónk vagy épp a vállalatirányítási rendszerünk a továbbiakban nem egy lokális számítógépen vagy irodai szerveren fut, hanem a világon elszórt nagy adatközpontok gépeinek egyikén, a szolgáltatások számára allokált erőforrásokat (processzor idő, sávszélesség, tárolókapacitás) pedig bármikor szabadon skálázhatjuk. Az egyes megoldásokat a hozzáférhetőség szempontjából általában publikus, privát és hibrid (nyílt és zárt elemeket vegyesen tartalmazó) megoldásokra osztják, valamint elképzelhetőek még ezen megoldások különböző leágazásai is. A publikus cloudra a legjobb példa a Google Drive szolgáltatás csomag (szövegszerkesztés, adattárolás, naptár, stb.), míg a privát cloudokkal általában nagyvállalati dolgozók találkozhatnak. A legnépszerűbb felosztás szerint a felhő alapú technológiáknak a következő szolgáltatási kategóriái léteznek:

• Infrastruktúra (Infrasturcture as a Service - IaaS) pl. pusztán távoli elérésű virtuális számítógépek/szerverek bérlése;
• Platform (Platform as a Service – PaaS) pl. egy, a szolgáltató által kialakított platform bérlése, amely általában magában foglalja az operációs rendszert, bizonyos szoftvereket és szerver megoldásokat (pl. web vagy adatbázis szerver) vagy a felsoroltak kombinációit;
• Szoftver (Software as a Service – SaaS) pl. cloud alapú vállalatirányítási rendszer, távoli eléréssel.

Akárcsak más újításokkal szemben, a felhő technológiákkal kapcsolatban is jogosan merül fel az alkalmazhatóság és a hatékonyság kérdése. A Gartner minden évben közzéteszi az úgynevezett hype cycle grafikont, vagyis az új technológiák körüli felfokozott várakozásokat és kijózanodás fázisait mutató görbét. A Gartner szerint minden felkapott technológia szinte törvényszerűen megy végig az innovációs robbanás, a felfokozott várakozások és a kijózanodás vagy csalódás fázisain, mígnem eljut a valódi hatékonyságig. Ezen a görbén a felhő alapú technológiák (Hybrid Cloud Computing, Cloud Computing) éppen a csalódás gödrében állnak a Gartner véleménye szerint 2-5 évre a valódi hatékonyság „fennsíkjától”.

Félreértés lenne persze azt gondolni, hogy a Gartner elemzése azt jelenti, hogy felhő technológiák még nem állnak készen a széles körű alkalmazásra. A Google, a Microsoft, az Amazon és mások évek óta kínálnak stabil és kiforrott megoldásokat vállalatok és magánszemélyek számára is. Tisztában kell lennünk azonban a friss technológiák használatának előnyeivel, hátrányaival és kockázataival.

A Jó

A felhő legnagyobb előnyét annak definíciója rejti. Egy, a felhőben futó alkalmazás esetén – a megfelelő ráfordítások meglétével - nem kell aggódnunk a kapacitáshiány, a rendelkezésre állás vagy más effélék miatt. Amennyiben kifogynánk a rendelkezésre álló tárhelyből, sávszélességből, esetleg újabb szoftveres funkcióra lenne szükségünk, akkor néhány gombnyomással bővíthetjük az igénybe vett szolgáltatást. Az erőforrások tulajdonképpeni korlátlanságát mamutvállalatok adatközpontjaiban tárolt szerverek ezrei biztosítják, amelyek esetében nehezen képzelhető el a kapacitáshiány. Emellett a felhő használatával megoldódik néhány égető beruházási kérdés is. Ha cégünk egy olyan kihívással szembesül, amelyre nincsen elegendő számítástechnikai kapacitása, vagy nem rendelkezünk a megfelelő szoftverrel, akkor nem szükséges költséges beruházásokat eszközölnünk, elegendő, ha a hiányzó dolgokat valamely nagy felhő-szolgáltatótól a szükséges időre megvásároljuk és elhárultak a kapacitási problémák.

A hagyományosan szerényebb erőforrásokkal rendelkező kis- és középvállalatok számára komoly lehetőségeket tartogat, hogy drága szoftverek (pl. ERP rendszerek), vagy speciális informatikai megoldások használatához a továbbiakban nincs szükség nagy értékű beruházásokra. Ez pedig – legalábbis rövid- és középtávon- mindenképpen olcsóbb, mint a hagyományos megoldások. Az infrastruktúrát a szolgáltató biztosítja, így ha például szükségünk van egy SQL adatbázis szerverre egy két hónapos projekt idejére, akkor nem szükséges megvásárolnunk az azt futtató szervert vagy szervereket, hogy  biztosítani tudjuk a megfelelő sávszélességet, elegendő valamely szolgáltatótól kibérelnünk a szükséges erőforrásokat.

A Rossz

A felhő alapú megoldásokkal szemben felmerülő leggyakoribb ellenérvek az átláthatóság és az adatok feletti kontroll hiányával kapcsolatosak. Való igaz, hogy az adatok felhőben való tárolásával a vásárló számtalan olyan lehetőségről lemond, amelyek a hagyományos megoldásoknál adottak. Így a felhő használata során nehézségbe ütközik az adatok fizikai tárolási helyének, valamint a kontroll környezet (védelmi intézkedések) felmérése is. A szolgáltató ugyan szerződésben vállalja adataink védelmét, azonban a legtöbb vásárlónak nincsen lehetősége megbizonyosodni arról, hogy ezt a védelmet pontosan hogyan valósítja meg. A felhő infrastrukturális alapjait a világon elszórt hatalmas adatközpontok biztosítják, amelyek azonban nem homogének sem felépítésükben, sem védelmüket tekintve.

A globális információs hálózat korában könnyen megfeledkezhetünk róla, hogy milyen lenne a világ az internet nélkül. A cloud technológia talán legegyértelműbb hátránya a megoldások függősége mind a szolgáltató mind a vásárló internetkapcsolatától. Ennek az érvnek azonban – főként itt, Európában – egyre kevesebb a létjogosultsága, mivel a szolgáltatási színvonal messze meghaladja a biztonságos mértéket. A Microsoft Azure 2014-ben 99,4%-os rendelkezésre állással zárt, egy vállalati internet szolgáltatás esetén a szolgáltató által vállalt SLA szint legtöbbször 99,99%-os.

Mivel a felhő technológiák piaca évről-évre nagymértékben növekszik a homogenizáció és a kompatibilitási gondok megoldása jelenleg kisebb fontosságú szempont. Emiatt viszont a későbbiekben komoly problémává válhat az egyes platformokba vagy megoldásokban való beragadás. A hagyományos, lokális tárolási megoldások során is komoly odafigyelést igényel két eltérő szoftver közötti adatmigráció, esetleg az átállás egy vállalatirányítási rendszerről egy másikra. A cloud alapú technológiák esetében ezek a nehézségek még jelentősebbek.

…és a Csúf

A felhő alapú technológia megjelenésének egyik legérdekesebb hozadéka az a folyamat, ahogyan az új tényezők átrajzolják a hagyományos kockázati térképeket. Az informatika kezdete óta az üzleti élet számára a kockázatok köre néhány bővülést leszámítva (közösségi média megjelenése, számítógépes bűncselekmények megjelenése, stb.) többé-kevésbé állandó volt. A felhő megjelenésével és széles körű terjedésével egy-egy vállalat vagy magánszemély hagyományos adattárolóit akár teljes mértékben felválthatják a felhő megoldások, amellyel az adattárolásból fakadó kockázatok (adatvesztés, lopás, illetéktelen hozzáférés) kikerülnek a cég közvetlen kontrollja alól. Az üzleti életben most először állhat elő az a helyzet, hogy a cég számára kritikus adatok legnagyobb része egy harmadik őrizete alatt áll majd. Ezzel együtt a felhő használatának legnagyobb kockázata az adatkezeléssel kapcsolatos. A közeljövő egyik nagy kihívása az lesz, hogy ezeket az adatkezelési kockázatokat hogyan tudjuk majd megfelelően kezelni.

Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy a felhő is csak egy szolgáltatás, amelyet cégünk igénybe vesz. Minden újdonsága ellenére kockázati szempontból nem sokban különbözik más szolgáltatásoktól, amelyeket külső partnerek bevonásával valósítunk meg. A papír alapú adattárolás korában természetes volt, hogy az Iron Mountainhez hasonló cégek vigyázzák archív dokumentumainkat egy távoli raktár őrzött termeiben. A digitális adattárolás korában ez a hely egy távol-keleti vagy nyugat-európai adatközpont hűtött szerver terme, amelyet azonban egy szemvillanás alatt elérünk bárhonnan az internet segítségével.

Összefoglalás

A felhő, előnyeitől és hátrányaitól függetlenül minden bizonnyal meghatározó lesz az elkövetkező évtized fejlődése szempontjából. A ma cloudként emlegetett megoldások talán elavulnak, és kicserélődnek, de a felhő technológiák alapelvei valószínűleg meghatározóvá válnak a számítástechnika és így az üzleti, valamint a magánszféra szempontjából is.

Ezek az alapelvek ugyanis (az erőforrás elosztás, a rendelkezésre állás növelése és a redundancia) - a felhő minden hátránya ellenére is - pozitív mérleget biztosítanak a számítástechnika ilyen irányú fejlődésének. A Gartner cikkünk elején említett „felhajtás” (hype-cycle) grafikonjának legnagyobb tanulsága az, hogy az emberek hajlamosak megváltóként tekinteni egyes újításokra, és azt várni tőlük, hogy sosem látott mértékben megváltoztatják az alkalmazási területüket. Mi úgy gondoljuk, hogy a felhő, - ahogyan sok más ezt megelőző újítás - nem fogja megváltani a világot, és nem változtatja meg gyökeresen sem az üzleti életet, sem a privát szférát, viszont megfelelően használva komoly versenyelőnyt jelent bármely cégnek, vagy komoly könnyebbséget az átlagembernek.

Ahogy az innovatív technológiai újítások esetében számtalanszor, a felhő esetében is óriási felhajtás övezi a technológia terjedését és bevezetését. Ebből fakadóan – nem kis részben a vállalati marketing osztályok áldásos tevékenységének köszönhetően – a felhőt is belengi az innovációkra általában jellemző misztikus köd és varázslat illúziója. Olvasóinknak azt javasoljuk, hogy fújják el a ködöt a technológia elől; tájékozódjanak, mérlegeljék a kockázatokat, és ne várják meg míg a technológia a Gartner hatékonyság fennsíkjára ér, hanem legyenek egy lépéssel mások előtt!

A képek forrása a Gartner.com és a Wikipedia.org.