Két elnökség alatt sokat puhult az EU MI rendelete

Tavaly ősszel hosszabban foglalkoztunk az Európai Unió készülő mesterséges intelligencia rendeletével, amelynek várhatóan komoly globális hatásai is lesznek, hasonlóan a GDPR-hoz. Bár a rendelet még a parlamenti szakaszon innen, de a szövegjavaslatok fogadásán túl tart, érdemes röviden összefoglalni hogyan alakult a jogszabály sorsa az elmúlt háromnegyed évben.

Francia és cseh elnökség a kompromisszumok útján

Az Európai Unió jogalkotása jórészt gyötrő kompromisszumokra és sokszor több éves szövegfaragásra épül, amely alól nem kivétel az EU mesterséges intelligencia rendelete sem. A dialógus nagyrészt a jogalkotó saját érdekei, a piaci szereplők - jellemzően deregulációs törekvései -, valamint a nem piaci alapon működő más szereplők (szakértők, jogvédő szervezetek, az Európai Parlament bizonyos csoportjai) közötti huzakodásra épül.

A francia elnökség alatti szövegjavaslatok jórészt az óvatos kompromisszumok, valamint az egyszerűsítés irányába mutattak. Az MI tesztkörnyezetekkel kapcsolatos szabályok egyszerűsödtek és a szöveg felhívja a Bizottságot iránymutatások létrehozására, valamint komoly engedmények történtek a piac felé, a hagyományosan inkább a reguláció felé hajló csoportok erejének csökkentésével (pl. a később felálló Európai Mesterséges Intelligencia Testületben az EDPS kizárólag megfigyelői státuszt kapna a Bizottsággal együtt).

A július elsejével a soros elnöki tisztet átvevő Csehország várhatóan Ivan Bartošra bízza majd az európai digitális jogalkotás előre vitelét. A 42 éves Digitalizációs és Területfejlesztési Miniszter tökéletesnek tűnik a feladatra, mivel nem csak komoly informatikai (dolgozott egy sor multinál, többek között a T-Mobilenál, és PhD-t szerzett információtechnológiái témában), hanem alapjogi tapasztalattal is rendelkezik. Bár Bartoštól legtöbben az adatvédelmi és alapjogi szempontok erősítését várták, a cseh elnökség által elsőként előkészített javaslat a franciák által kijelölt, piaccal kompromisszumosabb utat viszi tovább és négy (az MI meghatározása, magas kockázatú rendszerek követelményei, az ellenőrzési rendszer és a nemzetbiztonsági kivétel), még vitás kérdéscsoport megoldására összpontosít, valószínűleg nem függetlenül az ukrajnai háború miatt jelentősen megváltozott prioritásoktól.

Fő csatatér: a nemzetbiztonsági kivétel és az arcfelismerés

Bár a Mesterséges Intelligencia Rendelet tervezete sok vitát váltott ki, a legkomolyabb csörték az állami (nemzetbiztonsági és katonai felhasználási) kivételek kapcsán alakultak ki az államok és a civil szereplők között. A tagállamok többsége azt szeretné, ha a mesterséges intelligencia rendszereket nemzetbiztonsági, valamint katonai célra a rendelet korlátozásai nélkül lehetne használni. Bár a kitétel alkalmazása mögött van logika, a civil jogvédők joggal félnek attól, hogy az államok a nemzetbiztonsági kártyát jolly jokerként használva túlkapásokat követhetnek el. A 2021-es Pegasus botrány sok Uniós országban is komoly vihart kavart, a nemzetbiztonsági szabályok pedig európai szinten sem egységesek, jobbára a helyi fékeken és ellensúlyokon, valamint a civil társadalom ellenállóképességén múlik, hogy az állam mennyire képes visszaélni a szolgálatok hatalmával, ezért a kitétel széttartó jogalkalmazást tenne lehetővé.

Szintén vitatott terület a rendelet tervezet azon szakasza, amely megengedné a tömeges, kamerás arcfelismerő rendszerek használatát az eltűnt személyek, valamint valamennyi súlyosabb bűncselekmény gyanúsítottjainak felkutatása és másként el nem hárítható veszély elhárítása érdekében, gyakorlatilag szabadkártyát adva az ilyen rendszerek állami telepítéséhez és folyamatos működtetéséhez. Az Európai Parlament, valamint számtalan jogvédő szervezet ugyanakkor a teljes tiltás mellett érvel. Pusztán az adatvédelmi jogszabályi környezet oldaláról megnézve a tiltakozás jogos, ennek adott hangot az Európai Adatvédelmi Testület és az Európai Adatvédelmi Biztos is közös állásfoglalásában, de a siófoki esettel kapcsolatos határozatában a magyar hatóság is az arcfelismerő kamerák általános használatának aránytalanságát emelte ki.

Hogyan érinti az MI rendelet önt és vállalkozását?

Bár a mesterséges intelligencián alapú megoldások adaptációja még kezdeti fázisában jár (Magyarországon például az EuroStat adatai szerint a vállalatok mindössze három százaléka használ MI alkalmazásokat), a jövőben gyors növekedés várható a területen. Bár a globális szabályozások még váratnak magukra, a piac és a vásárlók előreláthatóan sokkal hamarabb kikényszerítik majd a specifikus kontrollrendszerek és etikus MI gyakorlatok alkalmazását. Amennyiben vállalkozása fontolgatja mesterséges intelligencia gyakorlat használatát, úgy javasolt – konzultatív jelleggel – figyelembe vennie az európai szabályozási környezet várható alakulását is, valamint algoritmus etikai és adatvédelmi megfontolásokat is. Ha segítségre van szüksége a folyamathoz, keresse tanácsadóinkat bizalommal.