Még egyszer az ukrán menekülteknek juttatott adományokról

Korábbi blogunkban áttekintettük az ukrán menekültek részére adott adományokkal kapcsolatban felmerült adózási kérdéseket. Ebben a bejegyzésünkben az ott megfogalmazott következtetéseket pontosítjuk az adóhatóság időközben megérkezett állásfoglalása alapján.

Az adómentesség jogcíme

Az adóhatóság felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrán menekültek részére elsősorban az SZJA-tv. 1. mellékletének 8.5. pont alapján adható adómentesen nem pénzbeni juttatás, mégpedig „szociálisan rászorult magánszemély” státuszukra tekintettel.

Az SZJA-tv. definíciója szerint ilyennek az minősül, akinek (eltartottainak) létfenntartása oly mértékben veszélyeztetett, hogy azt - vagyoni viszonyára is tekintettel - csak külső segítséggel képes biztosítani.

Az adóhatóság álláspontja szerint az Ukrajnából menekülő emberek jelentős része megfelel ennek a fogalmi meghatározásnak.

A menedékjogról szóló rendelet alapján nyújtott (az SZJA-tv. 1. mellékletének 1.10. pontja szerinti) támogatások esetében az adóhatóság megerősítette, hogy ez az adómentesség csak akkor alkalmazható, ha a menekültügyi hatóság juttatja az adományt.

Az állásfoglalás nem tér ki részletesen a 3.3. pont szerinti (elvileg szintén adómentes) jótékony célú közadakozás fogalmára, ill. hogy ezt milyen esetben lehetne alkalmazni, de a szövegkörnyezetből arra lehet következtetni, hogy ez csak közhasznú szervezet által történő juttatás esetén jöhet szóba.

A közvetlen pénzbeni juttatás adóvonzata

Az adóhatóság nem osztja azt az álláspontunkat, mely szerint közvetlen pénzbeni juttatás adómentesen biztosítható havonta a minimálbér 50%-ig (100.000 Ft) a jótékony célú közakadás szabályai alapján. Véleményük szerint cégek adómentesen csak civil szervezetek közreműködésével juttathatnak pénzadományt. A közvetlen pénzadomány azonban az első forinttól kezdve SZJA-köteles, és a SZOCHO alól is csak akkor mentesül, ha a menekült a TB-szabályok alapján külföldinek minősül. A menekültként elismert személyek viszont már belföldinek tekintendők, tehát a nekik nyújtott pénzbeni adományt a 15% SZJA-n felül 13% SZOCHO is terheli.

Az adomány ajándékozási illetéke

Ajándékozási illeték kötelezettség csak a fejenként 150.000 Ft-nál nagyobb értékű nem pénzbeni adomány esetén merülhet fel, vagy akkor, ha okirat készül az ajándékozásról. Valószínűleg egyik sem igazán gyakori az ukrán menekülteknek juttatott adományok esetében, de érdemes tudni, hogy a jótékony célú közadakozás keretében – a fentiek alapján közhasznú szervezet által - adott ilyen ajándékokok adómentes (bejelentési kötelezettség viszont terheli őket).

Számviteli elszámolás és társasági adó

Az adóhatóság a közvetlen adományok személyi jellegű egyéb kifizetésként történő elszámolásával egyetért, és úgy fogalmaz, hogy „nem kifogásolható, ha a juttató a társasági adóalapját nem növeli meg” az Ukrajnából menekülő magánszemélyeknek biztosított ingyenes juttatások miatt elszámolt ilyen ráfordításokkal.

Ha a magyar társaság csupán közvetít a külföldi anyavállalat adományozásában (nem saját nevében adományoz, hanem csak az anyacég adományainak szétosztásában segédkezik), elfogadható az a megoldás, hogy a felek csak követelés-kötelezettség vonalon számolnak el egymással (tehát a magyar cégnek nem keletkezik bevétele). Adóköteles juttatás esetén azonban számítani kell arra, hogy a magyar céget fogja ún. kifizetési megbízottként az adókötelezettség terhelni.

Áfa

Az adóhatóság is egyetért azzal, hogy

• a kifejezetten adományozási, segítségnyújtási szándékkal beszerzett termék, igénybe vett szolgáltatás áfája nem vonható le,
• az áfa-levonással beszerzett termékek közvetlen adományként történő ingyenes átadása viszont áfa-fizetési kötelezettséggel jár.

Bizonylat kiállítási kötelezettség

Az adóhatóság felhívja a figyelmet arra, hogy az adományozásról mindenképpen számviteli bizonylatot kell készíteni, melynek tartalmaznia kell az átvevő aláírását is. (A személyi adatok szükségességét az állásfoglalás nem említi, de a valódiság és hitelesség elve alapján elvárható, hogy a személy neve és valamilyen azonosító adata – cím, útlevélszám, stb. – is szerepeljen a bizonylaton.)

SZJA-mentesség esetén adatszolgáltatási kötelezettség nem keletkezik. Adóköteles adomány azonban közvetlenül csak akkor adható, ha a magánszemélynek már van magyar adóazonosító jele.