Közvetlen adományozás, avagy a jószándék adó-pokolba vezető útja

Az ukrán háború nyomán Magyarországot elért menekülthullám mindenkit ösztönöz a jótékonykodásra: élelmezési, lakhatási és egyéb segítséget próbálnak nyújtani civilek, támogató szervezetek, kis- és nagyvállalkozások egyaránt.

Mivel az ún. stabilitási törvény speciális rendelkezései az ukrán helyzetre nem, csak a Covid miatti veszélyhelyzetre vonatkoznak, az adományozás lehetséges adókövetkezményeit csak az adótörvények általános szabályai alapján tudjuk megítélni.

Cikkünkben összefoglaljuk az ezzel kapcsolatos legfontosabb szabályokat és dilemmákat.

Ha civil magánszemély támogat adománnyal akár közvetlenül menekülteket, akár nonprofit szervezetet, a kedvezményezett magánszemélynek nem keletkezik adóterhe, mert a jótékony célú közadakozásból származó

•  „vagyoni érték” mentes az ajándékozási illeték alól,
• a „nem pénzben adott juttatás” pedig SZJA-mentes bevételnek minősül.

Az ilyen címen pénzben adott juttatás viszont csak a minimálbér feléig adómentes havonta – persze annak nem sok esélye van, hogy egy ukrán menekültön számon kérje az adóhatóság, hogy nem fizette be azt az SZJA-t, ami a magánszemélyektől havi 100 ezer Ft-nál nagyobb értékben kapott készpénzadományokat terhelné.

Ha társasági formában működő adóalany juttatja az adományt menekült magánszemélyeknek vagy támogató szervezeteknek, ennél részletesebben kell megvizsgálnunk a juttatások formáját.

Társasági adó szempontjából a legkedvezőbb megoldás, ha a cég közhasznú szervezetnek, egyházi jogi személynek vagy közérdekű kötelezettségvállalásként adományoz, mivel ebben az esetben az adomány összegének 20%-ával (akár pénzben, akár eszközben adja a cég) – a ráfordításként történő elszámoláson túl – tovább csökkenthető a társasági adóalap a szervezettől kapott igazolás alapján (Tao tv. 7. § z).

Közvetlen – azaz közhasznú szervezet, egyház közbeiktatása nélküli - adományozás esetén azonban csak abban az esetben van lehetőség a ráfordításként történő elszámolásra, ha a juttatásban részesülő arról nyilatkozik, hogy

• nem végez vállalkozási tevékenységet, vagy
• ha végez, a támogatást nem ahhoz kapta, vagy
• a vállalkozási tevékenysége után nem keletkezett adókötelezettsége.

Ha ilyen nyilatkozat nem áll rendelkezésre, az adóalapot meg kell növelni az elszámolt ráfordítással.

A szabályozás bizonyos esetekben meglehetősen életszerűtlen:

• ha egy társaság pl. vásárol 100 darab plédet (rendelkezésre áll a nevére szóló számla) és azokat magánszemély menekültek között szétosztja egy menekültszálláson anélkül, hogy a fenti nyilatkozatot aláírattatná velük, adóalapot kell növelnie,
• ha viszont pl. lakhatási támogatást nyújt vagy ingyenesen átengedi egy ingatlanát erre a célra, és módjában áll nyilatkozatot kérni a magánszemélytől, nem kell a kapcsolódó költségekkel megemelnie az adóalapját.

Az ilyen közvetlen adományt jelenleg az SZJA rendszerében sem könnyű elhelyezni a következők miatt:

1. 1. Az SZJA-törvény 1. számú mellékletének 1.10. pontjában szereplő - menedékjogról szóló törvény végrehajtásról szóló kormányrendeletben felsorolt támogatásokra vonatkozó – mentesség valószínűleg csak a befogadó állomáson a menekültügyi hatóságtól kapott juttatásokra vonatkozik, vagyis az azonos vagy hasonló tartalmú „magáncéges” juttatásokra nem.
   2. Az SZJA-mentességet megalapozó „jótékony célú közadakozás” fogalmára nincs pontos meghatározás.
   3. Figyelemmel kell lennünk a magánszemély adóügyi illetőségére és a jövedelemszerzés helyére vonatkozó rendelkezésekre is.

A 2022. február 24-én megjelent 56/2022. kormányrendelet értelmében Magyarország az Ukrajna területéről érkezett ukrán állampolgárokat, valamint az Ukrajnában jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat ideiglenes védelemre jogosultként, menekültként ismeri el. Ahhoz azonban, hogy a menekült státusz hivatalos legyen, szükséges a regisztráció az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság Menekültügyi Igazgatóságán.

A jövedelemszerzés helyére vonatkozó rendelkezések alapján az adományra az általános szabályok érvényesek, tehát a jövedelemszerzés helye az az állam, ahol a magánszemély adóügyi illetőséggel rendelkezik.

Amíg a menekült státusz regisztrációja nem történik meg, indokolt lehet úgy tekinti, hogy a magánszemély külföldi adóügyi illetőségű, így védhető az az álláspont, hogy az adomány juttatása a magyar SZJA-tv. hatályán kívül esik. (Az más kérdés, hogyan tudjuk ezt igazolni, ha semmilyen dokumentum nem áll rendelkezésünkre a magánszemélyről.)

Ha a menekült státusz regisztrációja megtörtént, valószínűleg vélelmezhetjük, hogy az adományra vonatkozik a „jótékony célú közadakozás” adómentessége (feltételezve, hogy a menekült státusz a magánszemély adóügyi illetőségét is átkapcsolja külföldiről belföldire, és ezért a magyar SZJA-tv. szabályait tekinthetjük irányadónak).

Ebben az esetben

• a tárgyi adományra teljes adómentesség vonatkozik,
• a készpénzben juttatott támogatás esetén azonban, ügyelni kell arra, hogy csak a minimálbér 50%-át, azaz 100.000 Ft-ot meg nem haladó összeg lehet havonta adómentes. Az e feletti részt 15%-át SZJA terheli, és azt sem tartjuk kizártnak, hogy SZOCHO-kötelezettség is felmerül (amennyiben ezt a juttatást egyéb jövedelemként értelmezzük), azonban azt nehéz elképzelni, hogy az ehhez kapcsolódó adminisztrációt akár a cég, akár magánszemély részéről megfelelően lehetne teljesíteni (nyilatkozat, igazolás, adólevonás, stb…).

Bizonytalanság abból is adódhat, hogy a „nem hivatalos” (esetleg ismeretlen, beazonosíthatatlan) menekültet semmi nem különbözteti meg egy jogviszony nélküli „vadidegen” magánszemélytől, akinek viszont „csak úgy” általában nem juttathatunk adómentes jövedelmet (kivéve az olyan speciális mentességeket, mint az elemi kár esetén adható támogatás, vagy a nyilvános kampány keretében osztogatott üzletpolitikai/reklám-ajándék – ezekbe a kategóriákba azonban nagy kreativitással sem tudjuk az Ukrajnából menekülőknek adott adományokat besorolni).

Ha a magánszemély belföldi illetőségűnek minősül, és az adóhatóság nem pontosan a fenti rendezőelvek szerint ítéli meg a helyzetet (mert pl. nem tudjuk az adományozás körülményeit hitelt érdemlően dokumentálni), előfordulhat, hogy

• az adományt egyrész adóköteles jövedelemnek tekinti (jobb híján pl. egyes meghatározott juttatásnak minősíti, és az erre vonatkozó 33,04%-os adóval sújtja az „üzleti ajándékhoz” hasonlóan), és
• mindemellett még a társaságiadó alapot is megemeltetheti ezzel a „nem vállalkozási tevékenység érdekében felmerült" költséggel.

Áfa-szempontból vizsgálva a kérdést azt mondhatjuk, hogy a közcélú adomány nem minősül áfa-köteles ügyletnek. Közcélú adománynak viszont csak az az adomány minősül,

• amelyet közhasznú szervezet, oktatási intézmény vagy egyházi jogi személy részére adnak a jogszabályban vagy alapító okiratban meghatározott tevékenységre, és
• amelyről az erről szóló igazolás rendelkezésre áll.

Ebben az esetben tehát nem kell áfát fizetni akkor sem az átadott eszközre, ha beszerzéskor az áfát levonták azzal a szándékkal, hogy áfa-köteles tevékenységhez fogják használni (aztán ez a szándék utóbb a külső körülmények hatására megváltozott).

Ha azonban valaki kifejezetten adományozási céllal szerez be termékeket, ezek áfáját a beszerzéskor nem szabad levonásba helyezni (vagy ha valaki mégis levonja, az átadáskor meg is kell fizetnie az áfát).

A veszélyhelyzet kapcsán (az ún. stabilitási törvény alapján) bevezetett adóhatósági bejelentési lehetőség, mely egyes eszközöknél lehetővé tette az áfa-mentes átadást a beszerzéshez kapcsolódó áfa levonása mellett, az ukrán helyzetre – egyelőre – nem alkalmazható.

Összességében elmondható, hogy az adományozás kapcsán számos adózási kérdés tisztázásra szorul. Tudomásunk szerint az adóhatóság már dolgozik egy országosan egységes álláspont kialakításán – reméljük, hamarosan ennek eredményeiről is be tudunk számolni.