Adókedvezmények érvényesítése átalányadózóként – Sokaknak további előny lehet a KATA-val szemben

Bár sok szempontból vonzó a KATA alacsony tételes adója és kevés adminisztrációja, ugyanakkor nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a belföldi kifizetőket terhelő 40%-os különadó miatt (a 3 millió forintot meghaladó rész után) sokan már nem is szívesen vesznek igénybe folyamatos szolgáltatást KATA-s adózótól a megnövekedett adóterhek miatt. Ez a körülmény és a 12 milliós bevételi értékhatár gondolkodóba ejtheti az adózót, hogy milyen esetben éri meg ezt az adózási formát választani, és mik a további lehetőségek.

Az átalányadózás rendszere 2022-től jelentősen egyszerűsödik, és sok egyéni vállalkozó számára jelenthet valós alternatívát a KATA szabályok szigorítása következtében. Korábbi hírlevelünkben összefoglaltuk a fontosabb változásokat, most azonban a két adónem között lévő, kevésbé közismert különbségére szeretnénk felhívni a figyelmet, mely segítséget nyújthat a választásban.

Az átalányadó jó alternatíva lehet – de kinek?

A kérdésre nem egyszerű pontos választ adni. Leginkább egy személyre szabott kalkuláció segít eldönteni a kérdést, de azért lehet némi támpontot keresni.

Az átalányadózás rendszerében a vállalkozási bevételből egy költséghányaddal (nem szükséges számlával igazolni a költségeket) számolt jövedelem után kell megfizetni az adókat és járulékokat. Többféle költséghányad is létezik. Azt, hogy melyiket kell alkalmazni, a vállalkozó tevékenysége dönti el.

Az általános költséghányad 40%, így az adó alapja a bevétel 60%-a. Ilyen költséghányadot használhatnak pl. az informatikusok. Egyes meghatározott tevékenységek esetében (pl. építőipari szolgáltatás, fényképészet, taxis személyszállítás, fodrász stb.) akár 20%, vagy kiskereskedelmi tevékenység esetén 10%-os adóalap is elérhető.

2022-től kedvező változás, hogy bevezetésre kerül egy mentesített jövedelemrész is, azaz az éves minimálbér felét el nem érő jövedelem után nem kell személyi jövedelemadót fizetni. A mentesítő szabály értelmében 40%-os költséghányad esetén a 2022-ben érvényes minimálbér összegével számolva tehát 2 000 000 Ft, 80%-os költséghányad esetén 6 000 000 Ft, 90 %-os költséghányadnál pedig 12 000 000 Ft bevételig nem kell SZJA-t fizetni.

Az adóalap további csökkentése adókedvezményekkel

További előnye lehet az átalányadózás választásának, hogy a KATA adónem szabályozástól eltérően a nem adómentes jövedelemrész esetén fizetendő személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási járulék terhére az egyéni vállalkozó is érvényesítheti bármely szja törvény szerinti kedvezményt.

A személyi jövedelemadó rendszerében az alábbi kedvezmények érhetőek el jelenleg:

• négy vagy több gyermekes anyák adóalap kedvezménye
• első házasok adóalap kedvezménye
• személyi adóalap-kedvezmény (súlyos fogyatékosságot jelentő tartós betegség esetén)
• családi adó- és járulékkedvezmény

2022-től újabb szabályozás lép hatályba, ezáltal egy új kedvezmény kerül fel a listára, mégpedig a 25 év alatti fiatalok kedvezménye. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy minden 25 év alattinak jár majd a kedvezmény, azonban maximum az átlagkereset mértékéig, az ezt meghaladó keresetre nem érvényes az szja-mentesség.

Jól látható, hogy az adminisztráció növekedése ellenére is érdemes lehet sokaknak belevágni az átalányadózásba, hiszen bizonyos tevékenységi körök végzése mellett a kedvező költséghányadoknak hála, alacsonyabb adóterhet érhetünk el, mint KATA esetén. A különböző adó- ill. adóalap-kedvezményekkel tovább kombinálva pedig biztosan lesznek olyan esetek, amikor az átalányadó kiüti a nyeregből a KATA-t.