A munkavállalók általában éves cafeteria keretet kapnak (nettó vagy bruttó módon meghatározva) béren kívüli juttatásként munkáltatójuktól, melyet már év elején/évközi belépők esetén pedig munkájuk megkezdésekor felosztanak a teljes évre. De hogyan kell eljárni, ha a munkaviszony év közben megszűnik?
A munkáltató nem mindig havi szinten utal, előfordul, hogy nyár elején megkapja a dolgozó a teljes éves juttatását.
A béren kívüli juttatások és egyes meghatározott juttatások után az adó a kifizetőt terheli, amelyet a juttatás hónapja kötelezettségeként a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre kell bevallania, illetve megfizetnie.
Tehát mind a cafeteria, mind a kapcsolódó adók, járulékok rendezve vannak év végéig, azonban a dolgozó nyár végén felmond, mi történik ekkor?
Az ebbe a körbe tartozó juttatásokat a kifizetőnek a juttatás időpontjában kell minősítenie. Az adókötelezettség szempontjából irreleváns, hogy az adott juttatást a munkavállaló ténylegesen felhasználta-e a céljának megfelelően. A fenti esetben a dolgozónak visszafizetési kötelezettsége merül fel a céggel szemben a munkaviszony megszüntetésekor, azonban nem a SZÉP kártyájáról vagy egyéb juttatási számláról „kérjük” vissza a túlfizetett összeget, hanem magától a dolgozótól, általában az utolsó béréből kerül levonásra.
A megfizetett adó (SZJA) és egészségügyi hozzájárulás (EHO) önellenőrzése nem merülhet fel abban az esetben, ha a dolgozónak a felmondása miatt nem jár a teljes éves összeg, hiszen a SZÉP kártyáján már rajta van a túlfizetett rész is, melyet a későbbiekben lehetősége van felhasználni vagy talán már fel is használta addigra a teljes keretet. Ily módon a személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás nem igényelhető vissza.
Hogyan működik ennek számviteli elszámolása a gyakorlatban? Nézzünk meg egy konkrét példát:
Dolgozó bruttó bére 300.000 Ft, túlfizetett, levonandó Cafeteria nettó összege (SZJA és EHO nélküli): 100.000 Ft, arányosan utolsó munkanapjával kalkulálva.
A dolgozó utolsó havi bérét rendesen lekönyveljük: pl. bruttó 300.000 Ft esetén az alábbi tételekkel:
T 54. Bérköltség - K 471. Jövedelem elszámolási számla 300.000 Ft
T 471. Jövedelem elszámolási számla – K 462. SZJA (15%) kötelezettség 45.000 Ft
T 471. Jövedelem elszámolási számla - K 4731. Nyugdíj (10%) kötelezettség 30.000 Ft
T 471. Jövedelem elszámolási számla - K 4732. Egészségbiztosítási Alappal szembeni kötelezettség (8,5%) 25.500 Ft
Normál esetben a bankból a dolgozó nettó bére (199.500 Ft) kerülne kifizetésre, azonban a mi esetünkben levonjuk a korábban Cafeteria keretében kifizetett nettó összeget (100.000 Ft) így kifizetésre csak a megmaradó 99.500 Ft kerül:
T 471. Jövedelem elszámolási számla – K 384. Bank 99.500 Ft
Túlfizetett CAFATERIA előírása követelésként a dolgozóval szemben:
A követelés nettó összege 100.000 Ft. A cég által korábban megfizetett közterhek összegét (megfizetett EHO (x1,19x14%) 16.660 Ft; megfizetett SZJA (x1,19x15%) 17.850 Ft) csak abban az esetben követelhetjük a dolgozótól, amennyiben ezt a cég Cafeteria szabályzata így írja elő. Jelen példában csak a nettó összeget követeljük.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 77. § (1) bekezdése alapján az egyéb bevételek az olyan, az értékesítés nettó árbevételének részét nem képező bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során keletkeznek, és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek bevételeinek, sem pedig rendkívüli bevételnek. Ennek alapján a munkáltatónak visszafizetett összegek a pénzügyi rendezés évében egyéb bevételként könyvelendők a munkáltatónál .
T 361. Munkavállalókkal szembeni követelések – K 96. Egyéb bevétel 100.000 Ft
Majd a követelés számlával szemben rendezzük a bérszámlát, így mindkét főkönyvi szám kifut nullára:
T471. Jövedelem elszámolási számla – K 3361. Munkavállalókkal szembeni követelések 100.000 Ft
Megjelent: 2016. december 14. | Témakör: Adózás Bér- és munkaügy SzámvitelAdózás Bér- és munkaügy Számvitel