Egy szelet Svájc
Egy szeletABT blog
Az Országgyűlés elfogadta az év végi adócsomagot. A módosított adójogszabályok egy része még idén, a módosító törvények kihirdetését követően, más szabályok csak 2024-ben, illetve 2025-ben lépnek hatályba. A változásokat jelen hírlevelünkben foglaltuk össze.
Az Országgyűlés elfogadta az év végi adócsomagot. A módosított adójogszabályok egy része még idén, a módosító törvények kihirdetését követően, más szabályok csak 2024-ben, illetve 2025-ben lépnek hatályba. A változásokat jelen hírlevelünkben foglaltuk össze.
2024. január 1-jétől nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül az a költség, ráfordítás, amely adózási szempontból nem együttműködő államban vagy a 9%-nál alacsonyabb mértékű társasági adónak megfelelő adót alkalmazó államban illetőséggel rendelkező külföldi személynek, ott fekvő telephelynek kifizetett jogdíj és kamat következtében merül fel, kivéve, ha a jogdíj, a kamat adóévi felmerülésének a fő célja adóelőnyön kívüli valós gazdasági, kereskedelmi előny, azzal, hogy ennek fennállását az adózó köteles bizonyítani.
A globális minimumadó bevezetéséhez kapcsolódóan új K+F adókedvezmény kerül bevezetésre 2023. december 31. után. A K+F tevékenységek kapcsán megmaradt a 2, illetve 3-szoros adóalap csökkentési lehetőség, azonban ehelyett az adózók választhatják az új, 5 évre szóló adókedvezmény alkalmazását. A kutatás-fejlesztési adókedvezmény először a 2024. adóévi közvetlen költségre alkalmazható. Az adókedvezmény mértéke az elszámolható költség 10 %-a. Felsőoktatási intézménnyel és egyes más kutatóhellyel közös kutatás esetén az adókedvezmény mértéke az elszámolható költség 20 millió forintot meg nem haladó összegéig az elszámolható költség 30 %-a. Adatszolgáltatási kötelezettség is fog hozzá kapcsolódni. Ugyanazon elszámolható költség tekintetében az új adókedvezmény azonban nem alkalmazható más adókedvezménnyel. A kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezménye a globális minimumadóban elismert visszatérítendő adókedvezménynek tekintendő.
A kiegészítő adó (globális minimumadó) alanyának minősülő adózó a korábban be nem jelentett részesedését 2024. február 28. napjáig bejelentheti az adóhatóságnak. Ezen egyszeri bejelentés megtétele esetén a részesedéseket a 2023. adóévtől bejelentett részesedésként kell figyelembe venni.
EU-s irányelv alapján hazánkban is kötelező a multinacionális vállalatcsoportokra és a nagy volumenű belföldi vállalatcsoportokra vonatkozó globális minimum-adószint biztosítása 2024. évtől. Az uniós irányelvet egy külön törvénnyel emelik be a magyar jogrendbe és ezzel kapcsolatban számos adótörvény módosítása vált szükségessé.
A számviteli törvény bevezeti a halasztott adó alkalmazását, a helyi adókról szóló törvény pontosítja az adó alapjának megállapítását, a társasági adóról szóló törvény a kutatás-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatos fogalmakat és adókedvezményeket módosítja, az adózás rendjéről szóló törvénybe pedig bekerülnek a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adó megfizetésére, bevallására vonatkozó szabályok.
Az új törvény alapján kiegészítő adó fizetésére köteles az a Magyarországon illetőséggel rendelkező csoporttag, amely olyan multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport tagja, ahol a végső anyavállalat összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolója szerinti éves bevétele az adóévet közvetlenül megelőző négy adóév közül legalább kettőben eléri vagy meghaladja a 750 000 000 eurót.
A kiegészítő adó mértéke a 15%-os minimum adómérték és a tényleges adómérték pozitív százalékpont-különbözete. Magyarországon lefedett adónak kell tekinteni különösen a társasági adót, a helyi iparűzési adót, az energiaellátók jövedelemadóját, és az innovációs járulékot, tehát ezek levonhatók a 15%-os globális minimumadóból.
A kiegészítőadó-fizetési kötelezettséget forintban, USA dollárban vagy euróban kell teljesíteni, ahogyan az adóbevallást és adatszolgáltatást is, amelyeket magyar vagy angol nyelven kell elkészíteni.
Az új adóval kapcsolatos részletszabályokról külön hírlevélben tájékoztatjuk olvasóinkat.
A számviteli törvény 2024. január 1-jétől kiegészül a kötelező visszaváltási rendszer és a kiterjesztett gyártói felelősség intézményének bevezetésével kapcsolatos számviteli szabályokkal.
Eltérő számviteli elszámolás vonatkozik a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek visszaváltási díjára és a kötelezően visszaváltási díjas, újrahasználható termékek, valamint a gyártók által önkéntesen vállalt visszaváltási díjas termékek visszaváltási díjára.
Értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételként kell elszámolni az újrahasználható termék és az önkéntes visszaváltási díjas termék után a helyesbítő számviteli bizonylatban rögzített, visszafizetett visszaváltási díj összegét.
Az eladott áruk beszerzési értékét növelő tételként kell kimutatni az értékesített újrahasználható termékek és az önkéntes visszaváltási díjas termékek bekerülési értékének részét képező visszaváltási díjat, míg az eladott áruk beszerzési értékét csökkenteni kell a visszakapott visszaváltási díj összegével.
Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni a vállalkozó (a terméket előállító gyártó) által – a nem újrahasználható termék után – a koncessziós társaságnak fizetett kötelező visszaváltási díj összegét.
A kötelező visszaváltási rendszerrel kapcsolatos szabályokat először a 2024. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.
A globális minimumadó bevezetésével kapcsolatos kiegészítések is bekerültek a törvénybe, amelyek 2023. december 31. után alkalmazandóak.
A módosítás 2025. január 1-jétől hatályosan rendezi az online rendezvények teljesítési helyét. (Rendezvények alatt értjük a kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási, sport- vagy más hasonló eseményeket, rendezvényeket, amelyeket online közvetítenek, vagy virtuálisan hozzáférhetővé tesznek.) A teljesítési hely a szolgáltatást igénybe vevő adóalanyok és nem adóalanyok letelepedettsége határozza majd meg és nem a rendezvény megrendezésének tényleges helye.
Az ingatlanhoz kapcsolódó építési-szerelési munkák kapcsán a jogalkotó pontosítja a belföldi fordított adózás feltételeit azzal, hogy törvénybe iktatja, hogy 2024. január 1-jétől bármilyen tartalmú hatósági engedély megalapozza a fordított adózást, így akár egy adott részmunka is, amely hatósági engedély köteles. A nyilatkozattételi kötelezettség „fordított irányban” is fennáll, azaz az alvállalkozót is terheli a vállalkozási láncban felette elhelyezkedő résztvevők irányába. A tevékenységek közül kikerül az „egyéb megváltozás” fordulat.
2025. január 1-jétől módosulnak az egyszerűsített adattartalommal kibocsátható számlára vonatkozó szabályok. Új szabály, hogy számla egyszerűsített adattartalommal is kibocsátható, ha alanyi adómentes adóalany állítja ki. Kifejezetten meghatározásra kerül az egyszerűsített számla kötelező adattartalma.
Megjelentek az áfabevallás tervezet elektronikus kiajánlásához és a gépi interfész általi bevalláskészítéshez kapcsolódó részletszabályok azzal, hogy a régi, NAV nyomtatványon történő bevallás is megmarad. 2024. január 1-jétől az e-áfa bevallást az adóhatóság készíti a rendelkezésre álló adatokból, amelyet az adózó kiegészíthet. Ezeken felül egy harmadik módszer a bevallás elkészítésére a gépi interfész által továbbított bizonylatszintű adatokból összeállított bevallástervezetet gépi úton történő jóváhagyása. Ezek a bevallások minden esetben az adózó jóváhagyásához kötöttek. Ha az adóalany a bevallási kötelezettségét a lehetőségek közül több módon is teljesíti, akkor az elsőként benyújtott bevallás minősül az adóalany bevallásának. Önellenőrzésre is a bevallás benyújtásának módjához igazodóan lesz lehetőség 2024. július 1-jétől, külön erre rendszeresített felületen, illetve nyomtatványon. Soron kívüli bevallást benyújtók, valamint felszámolás, végelszámolás vagy kényszertörlés alatt álló adóalanyok azonban csak 2025-től teljesíthetik bevallási kötelezettségüket a két új módszerrel valamelyikével.
2025. január 1-jétől átalakul az alanyi adómentesség szabályrendszere egy az Európai Unió által elfogadott irányelvnek való megfelelőség érdekében. A belföldön letelepedett adóalany a Közösség más tagállamában is választhat alanyi adómentességet, amennyiben az adott naptári évben és az azt megelőző évben sem tagállami bevétele – Magyarországon jelenleg 12.000.000 Ft -, sem az uniós szintű bevétele (100.000 EUR/év) nem haladja meg a bevételi limitet. Természetesen ennek megfelelően a külföldi adóalanyok is választhatnak alanyi adómentességet Magyarországon. Meghatározásra kerültek a kapcsolódó eljárási szabályok is. Az uniós alanyi mentes adózóknak egyedi azonosító számuk lesz EX utótaggal, amelynek kiadása 35 napba telik, de ez hosszabbítható.
2025. január 1-jétől meghatározásra kerül a nyugta kötelező adattartalma. Bevezetésre kerül a nyugtával egy tekintet alá eső okirat fogalma is, amely a számlához hasonlóan a módosító okiratot jelenti. A módosítás meghatározza az-e pénztárgéppel kiállított bizonylatokról történő adatszolgáltatás szabályait. A kötelező e-nyugtaadás hatályba lépésével egyidejűleg az állami adó- és vámhatóság részére történő pénztárgépes adatszolgáltatás (online kassza) előírását helyezi hatályon kívül a módosítás.
A desszert jellegű sajtkészítmények (pl. túró rudi) 2024. január 1-től 27%-os általános adómérték helyett a kedvezményes 18%-os adókulccsal adóznak. Míg egyes speciális gyógyászati célra szánt tápszerek, valamint anyatej-helyettesítő és anyatej kiegészítő tápszerek 5%-os adókulcs alá fognak tartozni.
Egyes műalkotásoknak az Európai Unión kívülről történő behozatalára 5%-os kedvezményes áfa mérték lesz alkalmazandó 2024. január 1-től.
2024. január 1-től adó mentes lesz a humán fogorvosi, fogtechnikusi tevékenységet végző által teljesített szolgáltatásnyújtás és fogászati protézis értékesítése. Szintén adó mentes lesz a nem közszolgáltatónak minősülő szolgáltatók által folytatott beteg- és sérültszállítási tevékenység is, feltéve, hogy a tevékenységet végző szolgáltató a szállítást speciálisan e célra felszerelt gépjárműben végzi.
A diplomáciai és konzuli képviselet tagját és a nemzetközi szervezet tagját visszaigénylés formájában megillető, értékhatárában 600.000 forintra emelt adómentesség illeti meg a 2024. naptári évtől.
A helyi iparűzési adó alapjának meghatározása 2023. december 31. után kiegészül a törvényben az új K+F adókedvezménnyel kapcsolatos szabály kapcsán.
Változik a doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő, valamint a doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt után az érvényesíthető kedvezmény maximális összege. Az eddigi maximális 500 ezer forint helyett a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb a minimálbér kétszerese érvényesíthető. A változás 2024. január 1-jén lép hatályba.
A kisvállalati adóalanyiságnak új megszűnési esetét iktatta be a jogalkotó. A KIVA alanyiság akkor is megszűnik, ha a zrt. működési formája nyrt.-vé változik, a formaváltás napját megelőző nappal.
Kivételszabály kerül be az adóalanyiság megszűnése utáni adóalanyiság választás kapcsán. Az adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hónapban az adóalanyiság ismételten nem választható, kivéve, ha a Tao. tv. szerint kedvezményezett átalakulásnak nem minősülő, könyv szerinti értéken megvalósított egyesülés, szétválás miatt szűnt meg az adóalanyiság. Ebben az esetben 15 napon belül kell bejelenteni az adóalanyiság választást az adóhatóság felé. Egyesülés, szétválás során az érintettek a vagyonmérleg szerinti részesedés arányában osztoznak az elhatárolt veszteségen és a beruházási kedvezményen.
2024. január 1-jétől az előadói, művészeti és sporttevékenység esetén a jövedelemszerzés helye akkor is a tevékenység végzésének helye szerinti állam, ha a jövedelem nem a magánszemélynél, hanem egy másik személynél keletkezik. Annak érdekében volt szükség a módosításra, hogy azok az előadóművészek is Magyarországon teljesítsék adófizetési kötelezettségüket, akik az itt végzendő tevékenységükre egyszemélyes cégükön keresztül szerződnek.
Szintén 2024. január 1-jétől új fogalmak kerülnek a személyi jövedelemadóról szóló törvénybe. Meghatározásra kerül a nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset, az induló vállalkozás fogalma.
Igénybe vett szolgáltatás esetén 2024. január 1-jétől a bevétel megszerzésének időpontja az a nap, amikor a szolgáltatásról szóló bizonylat rendelkezésre áll, ha a szolgáltatás juttatója azonos a szolgáltatás nyújtójával.
2024. január 1-jétől módosul a külföldön megfizetett adó beszámításra vonatkozó szabály. A belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett, a jövedelemszerzés helye szerint külföldről származó külön adózó jövedelem (pl. tőkejövedelem, így különösen osztalék) esetében engedélyezett a külföldön megfizetett adó beszámítása, a jövedelemszerzés helye szerint belföldről származó külön adózó jövedelem esetében ugyanakkor nem. Emellett nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg sem, amelynek kivetése és megfizetése olyan jövedelemre tekintettel történt, mely jövedelem esetében a jövedelemszerzés helye belföld.
Nem változott, hogy egyéb jövedelemnek minősül az olyan államban belföldi illetőséggel bíró személy által fizetett kamat, amely állammal Magyarországnak nincs hatályos egyezménye a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén. A módosítás eredményeképpen azonban 2024. január 1-jétől ez a rendelkezés kiegészült azzal, hogy ezt a szabályt nem kell alkalmazni az OECD tagállamban székhellyel rendelkező személy által kibocsátott értékpapírból származó jövedelemre, valamint az OECD tagállamban székhellyel rendelkező személy által fizetett kamatra. Ez a szabály az amerikai-magyar kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény megszűnése okán segít az USA-ban értékpapírral rendelkező magánszemélyeknek.
A módosítás eredményeképpen tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül az a 18. életévét betöltött magánszemély is, aki a magasabb összegű családi pótlék helyett fogyatékossági támogatásban részesül. Így családi kedvezmény ezen személyek után is 66.670 forinttal növelt összegben vehető igénybe.
Az induló vállalkozásokban szerzett részesedésekre kedvezményes szabályokat vezetnek be 2024. január 1-jétől.
A 30 év alatti anyák kedvezményének jövőbeni feltétele, hogy az adóbevalláshoz meghatározott adattartalmú nyilatkozatot tegyenek a jogosultak.
A szerencsejátékból (pl. lottó) származó nyeremények mentesülnek az szja alól. De a külföldi jackpot rendszerből, a fogadásból származó nyeremény továbbra is adóköteles nyeremény.
Haviról negyedévesre módosul az egyes meghatározott juttatások biztosításával összefüggő adókötelezettség teljesítése.
A módosítás egy új adómentes, nem pénzben kapott juttatást is bevezet 2023. december 1-jétől. Így adómentes a juttató által reprezentációs és nem reprezentációs célú vendéglátás keretében, továbbá üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként juttatott a törvényben meghatározott borászati termék, feltéve, hogy a juttató az ilyen célból beszerzett termékekről olyan nyilvántartást vezet, melyből megállapítható a beszerzés forrása és a termék felhasználásának módja is.
Egyes meghatározott juttatásnak minősül az évi három alkalommal (korábbi egy helyett) csekély értékű ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem.
Nem keletkezik adófizetési kötelezettsége a külföldinek minősülő személynek az általa megszerzett, járulékalapot képező olyan jövedelemre tekintettel, amely után járulékfizetési kötelezettség nem merül fel, ide nem értve az olyan jövedelmet, amelynek kifizetése olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj. alapján biztosítási jogviszonya állt fenn, függetlenül a kifizetés időpontjától.
A szociális biztonsági rendszerek koordinálásról szóló rendeletek hatálya alá tartozó, másik tagállamban vagy az Európai Unió intézményei által biztosított személy jövedelme után, ezt követően adót kell fizetni, amennyiben a jövedelem kifizetése olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj. alapján biztosítási jogviszonya állt fenn, függetlenül a kifizetés időpontjától.
A korábbi szabályozás szerint a harmadik állam állampolgárának minősülő munkavállalót nem lehetett munkaerőpiacra lépőnek tekinteni. Ez a szabály annyiban módosul, hogy a Magyarországgal határos (Ukrajna, Szerbia), nem EGT-állam állampolgára is munkaerőpiacra lépőnek minősül, így ezen személyek után is érvényesíthető kedvezmény.
Nem vehető igénybe a K+F tevékenység után érvényesíthető szociális hozzájárulási adókedvezmény, ha a kifizető az adóévre a K+F tevékenység társasági adókedvezményének alkalmazását választotta.
2025. január 1-jétől a tevékenységét kezdő egyéni vállalkozókat adókedvezmény illeti meg, melyet a tevékenység megkezdésének évében és az azt követő évben a minimálbér és a szociális hozzájárulási adó 13 százalékos adómértékével megállapított összegben, a tevékenység megkezdését követő második évben pedig a minimálbér és a szociális hozzájárulási adó mértékének felével megállapított összegben vehetnek igénybe.
Az egyéni vállalkozó adminisztrációs terhei jelentősen egyszerűsödnek azáltal, hogy a szociális hozzájárulási adó a személyi jövedelemadóval analóg módon éves elszámolásúvá válik és a szociális hozzájárulási adóelőleg alapja meg fog egyezni a személyi jövedelemadó előleg alapjával. Év közben negyedévente kell az adóelőleget megállapítani és a negyedévet követő hónap 12-éig megfizetni, azonban a negyedéves bevallási kötelezettség megszűnik.
A módosítások 2024. január 1-jén lépnek hatályba.
2024. január 1-jétől a harmadik állam állampolgárának Magyarországról történő kiküldetése esetében a tevékenység ellenértékeként a tárgyhónapban megszerzett jövedelem minősül járulékalapnak, és így a szociális hozzájárulási adó alapjának is. Azaz kizárólag ezen személyi kör vonatkozásában megszűnik a kiküldetés esetében alkalmazható kedvezményes járulékalap szabály, mely szerint a járulékalap az alapbér, de legalább a bruttó átlagkereset.
A jogalkotó kiegészíti az Art. rendelkezéseit az alanyi adómentesség, e-áfa bevallás változásai okán szükségessé vált eljárásjogi szabályokkal.
2024. január 1-jétől emelkedik az összeghatár, amely alapján az önkormányzati adóhatóság közzé teheti az adótartozással rendelkező adózók meghatározott adatait. Korábban a 90 napon keresztül folyamatosan fennálló adótartozás esetén a limit 100 ezer forint, magánszemélyek esetén 50 ezer forint volt, ez az összeghatár emelkedett egységesen 500 ezer forintra.
2024. január 1-jétől változik az összeghatár az állami adó- és vámhatóság által közzé tehető, nagy összegű adóhiánnyal és adótartozással rendelkező adózók esetén is. A korábbi, természetes személyek esetén 10 millió forintos, más adózók esetén 100 millió forintos összeghatár, a módosítás eredményeképp minden adózó esetében 100 millió forint lesz. A közétételi listára került adózó kérheti a listáról való törlését, amennyiben fizetési kötelezettségét, adótartozását maradéktalanul teljesíti. A módosítás már nem természetes személyeket vonja hatálya alá általánosságban, hanem a vállalkozási tevékenységet folytatókat, így ez a kör szűkül.
Az adóhatóság lekérdező felületet biztosít a nagy összegű adóhiánnyal és nagy összegű adótartozással rendelkező adózók adatairól, amely az adóhatóság honlapján elérhető és a 2014. december 31-ét követően keletkezett adatokat tartalmazza. A módosítás meghatározza, hogy a lekérdező felületen 2021. június 10-ét megelőzően keletkezett adatokra lehet keresni, valamint azt, hogy a lekérdező felület 2027. január 1-jével meg fog szűnni. A lekérdezési lehetőség biztosítása nem érinti az adóhatóság közzétételi kötelezettségét.
A végelszámolás esetén benyújtandó tevékenységet záró adóbevallás, a végelszámoló által készített záró adóbevallás, a két bevallás közötti időszakról benyújtott bevallás ellenőrzése, valamint a tevékenységet lezáró adóbevallást megelőző időszakra vonatkozó ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyvvel szemben, annak átadását, kézbesítését követő nyolc napon belül lehet észrevételt tenni. Korábban nem volt lehetőség észrevétel tételére. A rendelkezés a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba és az azt követően indult ellenőrzésekben lehet alkalmazni.
Az e-pénztárgépekre vonatkozó előírások megszegése esetén a törvény mulasztási bírságot ír elő. A szankció mértéke a mulasztó személyétől és a mulasztás súlyosságától függ.
Az állami adó- és vámhatóság mérlegelési jogkörében dönthet úgy, hogy a számla- vagy nyugtakibocsátási kötelezettség súlyos megszegése esetén elrendeli az üzletzárást, ami egységesíti az üzletzárás szankció-rendszerét. Ez a rendelkezés a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.
A globális minimumadó implementálása kapcsán az Art.-be új mulasztási bírság tétel került bevezetésre a bejelentési és bevallási kötelezettséggel kapcsolatos mulasztások szankcionálása céljából. A bírság tétel 5, illetve 10 millió Ft. A módosítás 2023. december 31. után alkalmazandó, bírság azonban nem szabható ki 2026. december 31. előtt kezdődő adóévek tekintetében, ha a csoporttag úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben a csoporttagtól elvárható.
Ellenőrzési határidők tekintetében speciális szabály került elfogadásra, amely a módosító törvény kihirdetését követő 90. napon lép hatályba. A jogutód adózónál lefolytatandó, a jogelőd adókötelezettségeire is kiterjedő adóellenőrzés határideje százhúsz nap, ha a vizsgált időszakban, illetve annak egy részében valamelyik jogelőd a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók körébe tartozott.
A kezelőszemélyzet nélküli automataberendezést, csomagautomatát érintő helyszíni ellenőrzés az adózó közreműködése nélkül, két hatósági tanú jelenlétében, az erről szóló jegyzőkönyv felvételével és aláírásával is megindítható. Tehát ebben az esetben nem az általános szabályok szerint indul az ellenőrzés. Az új szabályt a módosító törvény hatálybalépését követően indult ellenőrzések során alkalmazni.
A törvényjavaslat pontosítja a pénzügyi képviselőre vonatkozó feltételeket azzal, hogy előírja, hogy a bankgarancia csak a képviselőhöz köthető (nevére szóló) saját bankgaranciával teljesíthető. Ez a szabály a kihirdetést követő 90. napon lép hatályba.
Az adóigazgatási rendtartásról szóló törvénybe is bekerülnek az adómentesség új szabályaihoz kapcsolódó eljárási szabályok.
Kis összegű követelések esetén pontosításra kerül a felső összeghatár. 10 ezer forinttól 200 ezer forintig terjedő tartozás minősül olyan kis összegű követelésnek, amelyre az adóhatóság kizárólag hatósági átutalási megbízást és jövedelem-letiltást foganatosíthat a behajtás érdekében. A rendelkezés a kihirdetést követő 60. napon lép hatályba és az azt követően indult végrehajtási eljárásokban kell alkalmazni.
Új szabály, hogyha az adóhatóság a jövedelemletiltást nem valós tartalmú végrehajtható okirat alapján, végrehajtható okirat hiányában vagy végrehajtható okirat birtokában, de az esedékesség időpontja előtt nyújtotta be, a jövedelemletiltás teljesítése napjától a jogosulatlanul beszedett adó, költségvetési támogatás visszatérítése napjáig a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet.
Külső árutovábbítási eljárás alá vont jövedéki termék esetén adófelfüggesztési eljárás alkalmazandó. Az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás akkor fejeződik be, amikor a címzett átveszi a jövedéki terméket, amikor a jövedéki termék elhagyja az Európai Unió területét vagy amikor külső árutovábbítási eljárás alá vonják.
Kereskedelmi célú szállításnak minősül az az eset is, ha adózó belföldi feladótól belföldi címzett részére szabad forgalomba bocsátott jövedéki terméket másik tagállamon keresztül szállít.
A módosítások a kihirdetést követő 30. napon lépnek hatályba.
Az egyszerűsített foglalkoztatott után a munkáltató által fizetett közteher szociális hozzájárulásnak minősül 2024. január 1-jétől.
A korábban megjelent tervekkel ellentétben a 2024-es naptári évben sem kell reklámadót fizetni.
2024. január 1-jétől a hírközlési vezetékek tulajdonosaira nem alkalmazandó a közművezetékek adójáról szóló törvény, míg 2025. január 1-jétől hatályát is veszti a törvény.
Adómegállapítási jogsegély keretében a magyar megkeresett hatóság magyarországi eljárása során a megkereső hatóság tisztviselője természetes személyt eddig nem nyilatkoztathatott, és nyilvántartást nem vizsgálhatott meg. A módosítás eredményeképpen most már erre is lehetősége nyílik a megkereső hatóság tisztviselőjének.
Az adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető e minősége bejelentésének nem előfeltétele a magyarországi adóügyi illetőség.
A módosítás pontosításokat tartalmaz a platformüzemeltetők adatszolgáltatási kötelezettségére vonatkozó, DAC7 jelentéstételi kötelezettséggel kapcsolatban és az európai uniós vitarendezési eljárással és az adóegyezmények szerinti vitarendezési eljárással kapcsolatban. A módosítás utóbbi eljárások esetén rögzíti, hogy a magyar illetékes hatóság döntése ellen nincs helye fellebbezésnek.
A légitársaságok által fizetendő hozzájárulás mértéke, ha az utas végső úticélja bizonyos országokban van, alacsonyabb, míg a többi országban magasabb. 2024. január 1-től Izrael Állam és a Török Köztársaság is bekerült a kedvezményes hozzájárulás fizetési kötelezettséggel járó országok közé.
2024. január 1-jén hatályát veszti az amerikai-magyar kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény. Az egyezményt a forrásnál levont adók tekintetében a legkésőbb 2023. december 31-én fizetett vagy beszámított összegekre, az egyéb adók tekintetében a legkésőbb 2023. december 31-én záruló adózási időszakokra lehet alkalmazni.
A pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kötelező hatályának elismerése 2024. január 1-jétől kiterjed Georgiára, Ruandára, Saint Kitts és Nevisre, Ukrajnára és Uruguayra is.
Bővült a CbCR személyi köre. Az országonkénti jelentések cseréjéről szóló illetékes hatóságok közötti multilaterális megállapodás kötelező hatályának elismerése kiterjed a Feröer szigetekre, Kenyára, Kolumbiára, Libériára, Montserratra, Pápua Új-Guineára, San Marinora, a Seychelle-szigetekre, Thaiföldre, Törökországra, Tunéziára, Turks és Caicos-szigetekre és Ukrajnára is.
***
Azon módosítások, amelyek esetén nem említettük a hatálybalépés dátumát, a módosító törvény kihirdetését követő napon lépnek hatályba. A módosító törvény kihirdetésére 2023. november 30-án került sor.
***
Bízunk benne, hogy hírlevelünk segítséget nyújt a módosított adózási szabályok értelmezésében és alkalmazásában. Kérdések esetén szívesen állunk rendelkezésükre.
Üdvözlettel:
ABT Treuhand csoport
A fenti összefoglaló tájékoztatás és figyelemfelhívás céljából készült. Bármilyen ebből következő döntés előtt javasoljuk, hogy konzultáljon szakértőinkkel. Szolgáltatásainkról részletesen tájékozódhat honlapunkon: www.abt.hu
Megjelent: 2023. december 5. | Témakör: Adózás
A fenti összefoglaló tájékoztatás és figyelemfelhívás céljából készült. Bármilyen ebből következő döntés előtt javasoljuk, hogy konzultáljon szakértőinkkel.
Az ABT Treuhand Csoport 2005 óta a NEXIA International tagja. A Nexia International a világ több mint 100 országában működő mintegy 320 független adótanácsadó és könyvvizsgáló cég szaktudását és tapasztalatát egyesítő, 1971 óta létező hálózat.
