Adóváltozások 2023. év második felében és 2024-ben

Tisztelt Ügyfeleink! Tisztelt Olvasóink!

Az Országgyűlés elfogadta az évközi és jövő év elejétől életbe lépő adóváltozásokat, amelyeket jelen hírlevelünkben foglalunk össze.

Szociális hozzájárulási adó

2023.július 1-jétől a kamatjövedelem után, ideértve az értékpapírok (kötvények) hozamát is, 13%-os szociális hozzájárulási adó fizetendő, amely a 2023. július 1-jét követően lekötött betétekre és vásárolt értékpapírokra vonatkozik.

Egyes megtakarítási formákat nem érinti a magasabb adó, így továbbra is csak 15% személyi jövedelemadó terheli az alábbi jövedelmeket:

• ingatlanalap befektetési jegyére fizetett hozam, kamat
• ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből származó jövedelem (pl. nyereséggel történő eladás esetén)
• osztalék (részvények, részesedések után)

A lakossági állampapír, lakástakarék-betét, babakötvény kamata nem minősül jövedelemnek, így ezek teljesen adómentesek maradnak a jövőben is.

Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében 2023. augusztus 1-jétől részkedvezmény vehető igénybe a fogyatékossági támogatásban vagy a vakok személyi járadékában részesülő munkavállalók foglalkoztatása után, akik nem rendelkeznek a megváltozott munkaképességet igazoló komplex minősítéssel.

A törvény 2023. november 1-jétől rögzíti, hogy a munkaerőpiacra lépők szociális hozzájárulásiadó-kedvezménye a vendégmunkásokra nem vonatkozik.

Személyi jövedelemadó

2023.augusztus 1-jétől törvényi szintre kerül a korábban rendeleti szinten szabályozott kedvezmény, mely szerint a családi kedvezményt jogosultsági hónaponként és kedvezményezett eltartottanként 66.670 forinttal növelt összegben veheti igénybe a magánszemély, ha a családok támogatásáról szóló törvény szerint tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősülő kedvezményezett eltartottról gondoskodik.

Szintén törvényi szintre kerülnek a korábban veszélyhelyzeti rendeletben rögzített 30 év alatti anyák kedvezményének szabályai. A fiatal anya összevont adóalapja csökkenthető a bruttó átlagkereset mértékével. 2023-ban így havonta 499.952 forint mértékig adómentes a jövedelmük.

2023.augusztus 1-jétől a 80%-os költséghányadot alkalmazó átalányadózást választó egyéni vállalkozók köre kibővül a gépjárművezető-oktatókkal (személygépjármű-vezető képzés tevékenység TESZOR’08 85.53.11).

2024-től amennyiben a magánszemély több önkéntes kölcsönös pénztár tagja és ezen számlákra befizetett bármilyen összeget, akkor az adóhatóság az adott évi adóbevallási tervezetben a megelőző év adóbevallásában feltüntetett pénztárat jelöli meg kedvezményezettként, ahová az adóévi befizetés 20%-a visszajár.

Kriptoeszközökből származó jövedelmekkel kapcsolatban pontosító rendelkezések kerülnek a törvénybe, így ügyleti veszteség továbbra is meghatározható abban az adóévben, melynek során kriptoeszközből származó bevétel nem származott.

Nem vállalkozásból kivont jövedelemként, hanem egyéb jövedelemként adózik a társas vállalkozás jogutód nélküli törlését követően lefolytatott vagyonrendezési eljárás során a volt tagnak a társaság vagyonából a vagyonfelosztási javaslat alapján pénzben vagy nem pénzben juttatott bevétel.

Béren kívüli juttatások, SZÉP Kártya

2023.augusztus 1-jétől egy vadonatúj veszélyhelyzeti kormányrendelet szerint a 450 ezer Ft-os rekreációs kereten felül további 200 ezer forint egyszeri juttatás adható a munkavállalók SZÉP Kártyájára 2023. december 31-ig, amely a legkedvezőbben adózó juttatás marad a munkáltatót terhelő 15% és 13%-os, összesen 28%-os adóteherrel.

Egy korábban bevált szabály ismételt bevezetésével a SZÉP Kártyán lévő összeg nemcsak vendéglátóhelyeken meleg ételre, hanem boltokban hideg élelmiszer vásárlására is felhasználható.

A Széchenyi Pihenő Kártya alszámláinak megszüntetésével kapcsolatos korábbi veszélyhelyzeti kormányrendeletben kihirdetett intézkedések beépülnek a személyi jövedelemadóról szóló törvénybe, ahogy a munkába járáshoz adott, 2023. év elején 15 Ft/km-ről 30 Ft/km-re emelt költségtérítés.

Egyszerűsített foglalkoztatás

Az egyszerűsített foglalkoztatást (EFO) érintő módosítások a korábbi veszélyhelyzeti kormányrendelet előírásait emelik be a törvénybe. Mezőgazdasági és turisztikai idénymunka, alkalmi munka és a filmipari statiszta esetén a korábbi fix napi összeg helyett a hónap első napján érvényes minimálbér %-ában határozzák meg a fizetendő közterhek mértéket (a felsorolt kategóriák szerint 0,5%, 1%, ill. 3% naponta munkavállalónként). A filmipari statiszta alkalmi munkából származó napi nettó jövedelme nem haladhatja meg a hónap első napján érvényes minimálbér 12%-át, amely összeget száz forintra kerekítve kell meghatározni.

Augusztustól az adóhatóság a minimálbér változásának napját magában foglaló hónap 10. napjáig honlapján közzéteszi az EFO-s közterhek mértékét, a filmipari statiszta alkalmi munkája után kifizethető nettó jövedelem maximumát, és a nyugellátás alapját.

EKHO

Már veszélyhelyzeti rendeletben szabályozott rendelkezés kerül a törvénybe mely szerint a kifizetőnek nem kell kifizetői egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást fizetnie.

KATA

Augusztustól már nem szűnik meg a KATA adóalanyiság, ha taxis személyszállításból származó bevételt szerez a kisadózó vállalkozó kifizetőtől. A kifizetőtől megszerzett egyéb bevételt 15 napon belül kell bejelenteni az adóhatóságnak.

Társadalombiztosítási járulék

A munkaviszony jellegű jogviszonyban foglalkoztatott tanuló, hallgató esetében a járulékfizetési alsó határ alóli kivételt kiterjesztik a felnőttképzés keretében zajló olyan szakképzésre is, amely ingyenes részvételhez kapcsolódik.

Jövedéki adó

2024-ben emelkedik az üzemanyagok jövedéki adója. Benzin esetében 50 USD hordónkénti világpiaci ár felett literenkénti 120 forintról, 152,55 forintra 50 USD ár alatt 125 forintról 157,55 forintra nő a jövedéki adó, míg gázolaj esetében 50 USD hordónkénti világpiaci ár felett 110,35 forintról 142,9 forintra 50 USD ár alatt 120,35 forintról 152,9 forintra nő. Az üzemanyagok drágulása a végfelhasználók számára vélhetően ennél magasabb lesz, hiszen a jövedéki adó beépül az áfa alapjába.

EPR – Kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer

A 2023. július 1-jétől bevezetett új hulladékgazdálkodási szabályokat májusi hírlevelünkben ismertettük részletesen. Emellett a korábbiakon felül új szabályok is bevezetésre kerültek:

• lehetőség nyílik a készletre vételkor fizetni a felelősségi díjat, a forgalomba hozatal helyett
• a számlán fel kell tüntetni, hogy a felelősségi díj megfizetésre került, kivéve kiskereskedelmi forgalmazás esetén
• bevezetésre kerül az újrahasználható csomagolás, ami bizonyos esetekben mentesítheti a többször felhasználható csomagolást a díjfizetés alól
• a teljesített adatszolgáltatásokat utólag a tárgyévet követő év március 31-ig lehet módosítani.

ÁFA

Az áfa törvényre is kihatással van a termékdíj rendszer változása. 2024-től életbe lép az új visszaváltási díjas rendszer, így ettől kezdődően a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek (pl. PET palack) esetében az áfa alapjába alapesetben nem tartozik bele a visszaváltási díj. Azonban termékértékesítésnek minősül, ha az ilyen visszaváltási díjas terméket nem váltják vissza, így ezután forgalmi adót kell fizetni. Az adó alapja ekkor maga a visszaváltási díj (pl. a 6l-nél kisebb űrtartalmú termékek esetében 50 forint a tervek szerinti visszaváltási díj). E termékek esetében a visszaváltási díjat úgy kell tekinteni, hogy a díj az áfa összegét már tartalmazza. Az áfa fizetésére vissza nem váltott termékek esetében a betétdíjas visszaváltási rendszert üzemeltető adóalany kötelezett, és az áfa fizetési kötelezettség megállapításának napja a naptári év utolsó napja.

2024.január 1-jétől a hetenként legalább négyszer megjelenő kiadványok (napilapok) áfa kulcsa a korábbi 5%-ról 0%-ra csökken.

Már érvénybe lépett változás, hogy ingatlan beszerzése kapcsán felszámított áfát továbbra sem lehet külföldi áfa visszatérítési kérelemben érvényesíteni, kivéve, ha a Közösség más tagállamában letelepedett adóalany szerzi be a szóban forgó ingatlant.

Az áfa törvényben bevezetésre került az e-nyugta és e-pénztágép fogalma, ami előrevetíti ezen elektronikus megoldások alkalmazását.

Társasági adó

Társasági adózásban kisebb változások lépnek érvénybe, így például a termőföldből átminősített ingatlanvagyont tulajdonában tartó társaság fogalma módosul.

A 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, elhatárolt, még fel nem használt veszteség felhasználására vonatkozó 2030.12.31-i időbeli korlát megszűnik, így e veszteség ezt követően továbbra is figyelembe vehető.

Fejlesztési adókedvezmény vehető igénye a nulla nettó kibocsátási célt szolgáló gazdaságra való átállás szempontjából stratégiai jelentőségű beruházások után. A kedvezmény olyan beruházások után igényelhető, melyeknek célja akkumulátor, szolárpanel, szélturbina, hőszivattyú elektrolizátor, szén-dioxid-leválasztást- és tárolást szolgáló berendezés, vagy ezek közvetlen alkatrészeinek gyártása, vagy az alkatrész gyártásához szükséges nyersanyag előállítása vagy visszanyerése.

Helyi adók

A helyi adókról szóló törvény módosítása alapján 2023. szeptember 1-jétől a települések önkormányzatai nem vethetnek ki adót termőföldre, a termőföld tulajdonjogára és a termőföldre ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jogra.

2024-től kezdődően helyi iparűzési adóban, ha az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése adóéven belül, egybefüggően 181 napnál rövidebb ideig tart, akkor nem szűnik meg az adókötelezettség, így ilyen szüneteltetés esetén nem kell adóbevallást beküldeni.

Légi személyszállítást végző vállalkozásnak minősül az iparűzési adóban az a vállalkozás, mely árbevételének legalább 75%-a származik légi személyszállítás és ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokból. Ilyen vállalkozások esetében iparűzési adó telephelynek minősül nem csak a székhely, az iroda, hanem a légijáratok indítási repülőtere szerinti önkormányzat illetékességi területe is, így e telephelyekre jutóan is iparűzési adót kell fizetni. Ezen felül külföldi székhelyű légi személyszállítást végző vállalkozások iparűzési adóalapjába beletartozik a Magyarországról induló repülőjáratainak, illetve az ehhez kapcsolódóan nyújtott szolgáltatások ellenértéke.

Innovációs járulék

A fizetendő innovációs járulék alapja összhangba kerül a helyi iparűzési adó alapjával, így az esetleges transzferár kiigazításokat nem csak a társasági adóban, illetve az iparűzési adóban, hanem az innovációs járulék fizetésénél is figyelembe kell venni. Adóalap módosítás esetén nem elég a szokásos piaci ársáv alsó vagy felső értékére korrigálni, hanem az ársáv középértéke, a medián szolgál a kiigazítás alapjául.

Légitársaságok hozzájárulása

Augusztustól egyfajta zöldadóként él tovább a korábban kormányrendeleti szinten szabályozott, légitársaságokra vonatkozó adó. Hozzájárulás fizetésére továbbra is a földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet kötelezett. A fizetendő hozzájárulás tételes mértéke függ attól, hogy az utazás úti célja Európában vagy Európán kívüli országban található, illetve a zöldadó jelleget erősítendően az egy ülésre jutó szén-dioxid kibocsátási értéktől. A kibocsátási értékről a légijárművet üzemeltető társaságnak a földi kiszolgálást végző szervezet részére adatszolgáltatást kell teljesítenie tárgyhót követő 5. napig. A hozzájárulást havonta a tárgyhót követő 20-ig önadózás keretében kell bevallani és befizetni.

Az adózás rendje

A módosítással a társaságokra is kiterjesztik az automatikus részletfizetési kedvezmény lehetőségét: legfeljebb 1 millió forint adótartozásig évente egy alkalommal kérhető hathavi pótlékmentes részletfizetés automatikus engedélyezése.

Meghatalmazások bejelentése az adóhatóságnál

Azokban az esetekben, amikor állandó meghatalmazás az adóhatóság ONYA felületén, vagy az ÁNYK-n keresztül a meghatalmazó által kerül bejelentésre, benyújtásra, nem szükséges külön dokumentumban megfogalmazott meghatalmazást csatolni. Jogi képviselő meghatalmazása esetén ez a könnyítés nem alkalmazható.

Társaságok adófizetése devizában

Az EUR-ban és USD-ben történő társasági- és iparűzési adó fizetését szabályozó kormányrendeleti előírások bekerülnek az adózás rendjéről szóló törvénybe, amely szabályokat korábbi hírlevelünkben mutattuk be részletesen.

A feltételes adómegállapítás díjának változása

A módosítás következtében típusszerződések esetén is lehetőség lesz feltételes adómegállapítási kérelem benyújtására a pénzügyminiszterhez, amely díja 10 millió forint. Egyéb esetben 5-ről 8 millió forintra, a kérelem sürgősségi elbírálása esetén pedig 8-ról 12 millió forintra emelkedik a feltételes adómegállapítás díja.

Gépjárműadóra vonatkozó rendelkezések újraszabályozása

Az adóhatóság a gépjárműadó fizetési kötelezettséget évi két alkalom helyett egyszeri alkalommal fogja előírni, amelyet április 15-ig kell megfizetni. Azon természetes személy adózók, akik nem tudják egy összegben megfizetni az adót, a módosítás szerint öthavi részletben tehetik meg ezt, ha kérelmüket a tárgyév június 30. napjáig benyújtják az adóhatóságnak.

Székhelyszolgáltatóhoz bejegyzett adózók esetében végrehajtási eljárásban a székhelyszolgáltatót nyilatkozattételre hívhatja fel az adóhatóság, hogy a lefoglalható vagyontárgy a székhelyszolgáltatónál fellelhető-e. E nyilatkozat elmulasztása miatt eljárási bírság szabható ki a székhelyszolgáltatóra.

Bízunk benne, hogy hírlevelünk segítséget nyújt az új adószabályok értelmezésében és alkalmazásában. Kérdések esetén szívesen állunk rendelkezésükre.

Üdvözlettel:

ABT Treuhand csoport

A fenti összefoglaló tájékoztatás és figyelemfelhívás céljából készült. Bármilyen ebből következő döntés előtt javasoljuk, hogy konzultáljon szakértőinkkel. Szolgáltatásainkról részletesen tájékozódhat honlapunkon: www.abt.hu